A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szerint nagyobb lesz a gazdasági visszaesés, mint amivel a jegybank és a pénzügyi tárca számít, így ennek megfelelően kell kialakítani a kormányzati segítséget is. A HVG hetilap cikke.
Nagy az eltérés a két prognózis között: míg Varga Mihály pénzügyminiszter az idei évre 3 százalékos gazdasági visszaesést jövendölt, addig Matolcsy György jegybankelnök 2-3 százalékos növekedésre számít. Mindkét becslést túl optimistának tartja azonban, és 5-10 százalék közti visszaeséssel kalkulál Riecke Werner pénzügyi közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Vele készített interjúnkat a HVG e heti számában olvashatják. A kilábalás a szakember szerint egy hosszú, elnyújtott folyamat lesz, és fontosnak tartja, hogy ezt egyéni és vállalati szinten is megértsék.
A költségvetés átcsoportosításával azokat kell szerinte megsegíteni, akiknek a megélhetése most a létminimum alá zuhan, és nem csak szolidaritásból, hiszen az így szerzett jövedelmet elköltik, és így növelik a keresletet a gazdaságban. Az ő számuk pedig egyre csak duzzad. Riecke Werner azt pedig ellentmondásosnak tartja, hogy a zsugorodó gazdaságban fel lehet-e futtatni a hitelezést: „Egyrészt a bankok a nyakukba kapták az adósságmoratóriumot: a hiteleket az év végéig át lehet ütemezni. Ez rontja a likviditásukat. Az viszont javítja, hogy most már öt évre is igénybe vehetnek jegybanki hitelt, állampapír-fedezetre, sőt a jegybank vállalati hiteleket is befogad. Így elvileg több mint kilencezermilliárd forint lehet a jegybanki hitelkeret. Sőt ez magától bővül, ha a hitel egy részéből a kereskedelmi bankok állampapírt vásárolnak, és azt a jegybanknál fedezetként használják. Hitelkínálat tehát bőven lesz” – mondja. Azt viszont kérdésesnek tartja, hogy a moratóriumot igénybe vevő vállalatok fizetőképessége mennyit romlik év végéig. „A rossz hitelek aránya 2021-re biztosan megugrik, ez meg fogja terhelni a banki mérlegeket” – mutat rá a közgazdász, aki a hitelállományt így kockázatosnak látja.
Egyetért-e a bankadó megemelésével és a kiskereskedelmi adó bevezetésével? Működhet-e a jegybank rövid távú szigora és kamatemelés, hosszabb távon pedig a hozamok leszorítása? Miért nem volt a jegybank ellenére a forint két és fél éve tartó leértékelődése? Hogyan kezelné a válságot és milyen pontokon avatkozna be? A HVG e heti számában olvasható interjúból ezekre a kérdésekre is választ kapnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.