A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar-kínai együttműködésben zajló újjáépítésével „összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését annak keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni” – ezt tartalmazza a beruházásról benyújtott törvényjavaslat.

Igaz, ennek némileg ellentmondva utána az következik, hogy az említett adatok „megismerése iránti igény teljesíthetőségéről – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt”.

A tervezet lényegét egyébként ez a mondat foglalja össze:

a beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

Ezért számos más törvény előírásai alól mentesítik, illetve felgyorsítják az eljárásokat. Egyszerűsödik a szükséges magántulajdonú ingatlanok kisajátítása is.

A kormány „rendeletben állapítja meg a beruházás helyszínére, közvetlen környezetére és az azzal érintett építményekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, valamint sajátos településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat”, de ez „a környezetvédelmi előírások és a védett természeti területek védettségi szintjének sérelmével nem járhat” – mondja ki a törvényjavaslat.

A vasútépítést, amelynek gazdasági célszerűségét sokan vitatják, a kormány arra szánja, hogy tovább bővítse a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokat.

Ugyanakkor – a kormány szerint szigorúan szakmai alapon elbírált pályázat nyomán – ennek is fontos szereplője lett a szinte minden ágazatban megkerülhetetlenné vált Mészáros Lőrinc.