Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több divatcég maszkokat vagy orvosi felszerelést gyártana, a gond azonban nem is a jó szándék, hanem a megfelelő technológia és a speciális alapanyag hiánya. Sokan ráadásul nyerészkedni próbálnak azon, hogy mindenki maszkot akar vásárolni, így viszont oda nem jut, ahol valóban létfontosságú lenne: az egészségügybe.
A fast fashion szereplőktől a luxusmárkákig a divatiparban is mindenki igyekszik kivenni a részét a koronavírus elleni harcból: először az LVMH jelentette be, hogy parfümök helyett kézfertőtlenítőket fognak gyártani a francia egészségügyi intézmények számára, majd a Kering-csoport is maszkokat rendelt Kínából. A Gucci is bejelentette, hogy mostantól az olasz kórházak számára gyárt már maszkokat és egészségügyi overálokat. Már a Zara és a H&M is ideiglenesen profilt váltott, és Magyarországon is a lelkes varrni tudóktól a ruhagyárig mindenki maszkgyártásba fogott. A gond nem is a jó szándék hiánya, hanem inkább az, hogy speciális technológiát és alapanyagot kíván meg az egészségügyi szegmens. Az alapanyag-ellátás viszont kezd igencsak kritikussá válni, ahogy arra a Quartz cikke is rámutat.
Nem készülhet bármiből
Már korábban is felhívták arra a figyelmet a szakértők, hogy az egészséges embereknek nem célszerű maszkot hordani: a megrohamozott, felvásárolt készletek miatt esetleg pont az egészségügyi dolgozóknak nem marad. Ráadásul mivel nem vagyunk hozzászokva a maszkviseléshez, többször érünk az arcunkhoz, ezzel viszont növeljük a fertőzésveszélyt és a rosszul hordott, félrecsúszott maszkok sem segítenek a védelemben. Óriási a különbség azonban az egyszerű textilmaszkok, a sebészi maszkok és a légzésvédő maszkok között.
Az otthon készített, nem célirányosan választott textilekből és előírt kivitelezés nélkül varrt maszkok a külső COVID-19 cseppfertőzéstől nem védenek. A ruházati rendeltetésű szövetek és az eleve alkalmatlan kötött anyagok áteresztik a részecskéket és nem akadályozzák meg a vírus szervezetbe jutását. A problémát ráadásul tetézi, hogy az arcnyílásokat sem fedik illeszkedően. A pamutkelmék a lélegzetünktől nedvesednek, ez pedig kedvez a kórokozók szaporodásának, ezért a nedvessé vált maszkot cserélni kell. Fontos, hogy ezek a maszkok csak a viselőjükből távozó mikrobák környezetbe kerülését akadályozzák meg. Az orvostechnikai eszközöknek, így például a sebészi maszkoknak szigorú követelményeknek és vizsgálati módszereknek kell megfelelniük és Magyarországon csak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyével forgalmazhatók. A légzésvédő eszközök (ilyenek az FFP-maszkok) tanúsítását pedig csak kijelölt szakintézet végezheti, megfelelőségi nyilatkozattal és használati útmutatóval szabad csak forgalmazni – írta kérdésünkre a Textilipari és Műszaki Tudományos Egyesület (TMTE).
Sokan próbálnak nyerészkedni a kialakult helyzeten, mindenhol maszkokat kínálnak, sokszor irreálisan magas áron, így a kormány már fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket is elrendelt. Hogy mit tanácsolnak a TMTE szakértői? Saját használatra sebészi maszkot gyógyszertárban, esetleg gyógyászati segédeszközt árusító boltban, OGYÉI forgalmazási engedéllyel vegyünk. Tanúsított légzésvédőt maszkot (a legjobb az FFP3-as) is munkavédelmi üzletben szerezzünk be. „Az egyéb lehetőségnél pedig a lényeg, hogy ne pamutszövetből és főleg ne kötött kelméből készüljön, mert az tágulásra mindent átereszt. Főleg polipropilén, vagy poliészter nemszőtt-kelméből készülőt válasszunk” – javasolják.
Azonban a hirtelen, ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt óriási alapanyaghiány van kialakulóban, hiszen kevés gyártó specializálódott a maszkok alapját adó nemszőtt polipropilén anyag készítésére – figyelmeztet a Wall Street Journal cikke is. Ezt a niche szegmenst kiszolgáló üzemek már éjt-nappallá téve dolgoznak a hét minden napján, és a légi szállításra is átálltak a megrendelők: annak ellenére, hogy textileket közel sem költséghatékony repülővel szállítani, közúton és hajón viszont jóval lassabb lenne. A gond azonban az, hogy sokan próbálnak nyerészkedni a maszkokon és felvásárolják az előállításukhoz szükséges anyagokat és kellékeket. Így viszont egyre nehezebben jutnak a szükséges anyagokhoz az erre specializálódott gyártók, akik az egészségügyet látják el.
Megoszlanak arról a vélemények, hogy egy sima, házilag (illetve hagyományosan ruhaipari, felsőruházati technológiával) elkészíthető maszk jobb-e, mint semmilyen maszk. A cikk szerzője idéz egy 2015-ös kutatást is, amit 1600 vietnámi kórházi dolgozó körében végeztek: a vizsgált pamutmaszkok a szálló részecskék 97 százalékát átengedik, a szövetből készült verzió ráadásul még növeli is a fertőzés veszélyét. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja az, hogy pamutból, vászonból készült maszkot egyáltalán ne viseljünk, orvosi maszkot egészségesen pedig csak akkor, ha feltehetőleg fertőzöttet kezelünk. Ezt javasolta korábban a tiszti főorvos is, a tünetmentes fertőzés veszélye miatt a Magyar Orvosi Kamara azt ajánlja azonban, hogy mindenki viseljen maszkot.
Lelkes divatcégek
Az egészségügyben használt maszkok nagy részét Kínában gyártják, ahol a koronavírus-járvány tetőzése után mostanság kezdik újraindítani sok iparágban a termelést. Van olyan cég is, ami elektromos autók gyártásáról állt át orvosi maszkok készítésére. Bár számos divatmárka Kínából rendelt felszerelést a kórházi dolgozók számára (így tett az LVMH és a Kering-csoport is), vannak, akik megpróbálják megtalálni a megfelelő beszállított: a Prada például a Perugiában található üzemében 110 ezer maszkot és 80 ezer overált kezdett el gyártani a speciális, nemszőtt anyagból. A Gucci, a Balenciaga és az Yves Saint Laurent egyelőre a francia hatóságok engedélyére vár. Az olasz Ferragamo 100 ezer antibakteriális maszkot, 50 ezer kézfertőtlenítőt és 3000 további FPP1maszkot biztosít a toszkán egészégügyi intézményeknek. Az amerikai Christian Siriano például poli-lycra-pamut prototípusokat készíttet a varrónőivel, egy másik cég pedig „pólószerű” anyagból állt neki maszkokat gyártani.
A dizájner-verziók természetesen itthon is megjelentek. A Nanushka által vállalt nem orvosi besorolású és sebészeti maszkok mellett az ABODI rendelt Dél-Koreából speciális anyagot, az abból készített sebészi maszkokat viszont az egészségügyi dolgozóknak ajánlják fel. A börtönök mellett egészségügyi maszkok gyártását kezdte meg a KÉZMŰ Nonprofit Zrt. is: akár napi 30 ezer maszkot is elő tudnak állítani, amelyet idősotthonokba, a bentlakóknak és a személyzetnek juttatnak el, azonban az, hogy mennyit tudnak elkészíteni, alapanyag függvénye. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is védőfelszerelések gyártásához keresi azokat a vállalkozókat, akiknek van szabad kapacitása a védőruhák, szájmaszkok, gumikesztyűk és fertőtlenítőszerek gyártására.
Az egészségügyi felszerelések gyártását azonban szigorú szabályok határozzák meg, és teljes sterilitásra van szükség. Így jó kérdés, hogy a lelkes cégek valóban megtesznek-e (és képesek-e) minden lehetséges óvintézkedést megtenni, különben többet ártanak, mint használnak. Nagyon fontos, hogy élesen elkülönítsük az esetleges cseppfertőzés megelőzésére szolgáló sebészi és textilmaszkokat azoktól, amelyeknek teljes védelmet kell biztosítania az egészségügy frontvonalában. A jó hír azonban, hogy a ruházati termékek konfekcionálásával foglalkozó vállalkozások át tudnak térni a védőmaszk készítésére: a kulcs az alapanyag.
Nem érte felkészületlenül a koronavírus-járvány hazai kitörése a magyar textilipari céget: az eredetileg lakástextilekkel foglalkozó pécsi Rovitex Kft. a Pécsi Tudományegyetemmel közösen már januárban megkezdte a kutatást egy speciális orvosi textilcsalád, egy antibakteriális termékvonal fejlesztéséhez. Jelenleg már négyféle RoviMed-szájmaszk érhető el, amelyek mind megfelelnek az előírásoknak, többször felhasználhatóak, sterilizálhatóak, mosásra, valamint autokláv tisztításra (az egészségügyben a csak steril állapotban használható eszközöket csírátlanítják ezzel az eljárással) is alkalmasak, megállítják a csepp általi fertőzést. Bár napi 35 ezer darab minősített szájmaszk előállítását tervezte a Rovitex, a varrónők egy része idős és táppénzen van most, így a cég 20-25 ezer darab szájmaszkot készít naponta. A gyártási kapacitás bővítésének lehetőségeit folyamatosan keresik. Eddig már 200 ezer darab szájmaszkot előállítottak.
A Rovitex nagyjából 1 millió darab szájmaszkra kapott megrendelést, amit nehezen tudnak kielégíteni, de megfeszített tempóban dolgoznak. Abban bíznak, hogy fél évig nem tart el ez az időszak. Pozitív és negatív élmény egyaránt érte őket, a fennálló helyzet döntés elé állította a céget is: „A frontvonalban dolgozókat, az egészségügyi intézményeket és a közfeladatot ellátó szerveket szolgáljuk ki elsősorban” – olvasható a cég tájékoztatójában, és ezt sokan nehezen értik meg.
Valahol arcátlanságnak tartom, hogy sokan több ezer forintért kínálnak olyan maszkokat, amelyek egyáltalán nem védenek megfelelően
– teszi hozzá Romeisz Norbert, a Rovitex ügyvezetője.
Az EU-n kívülről rendelt maszkokat (egyelőre) vám és áfa is terheli. A gazdaság gyors átalakítását fontosnak tartja az ügyvezető: „Ha Magyarország nem Kínából hozná a maszkokat, akkor kevesebb munkanélküli segélyt kellene majd fizetni. Még ha jelentősen csökken is a cég bevétele, ebben az esetben az akkor is több, mint a semmi” – véli Romeisz Norbert.
| Ezeket az óvintézkedéseket tartsuk be a koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében: |
|
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
