Nehezen értelmezhető számok szerepelnek az atlétikai vb hatástanulmányában, például az atlétikai központot nem számolják a vb költségei közé, és a forintárfolyam is irreális. Még egy ilyen optimista becslés szerint is 31 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség.
Közérdekű adatigényléssel kérte ki a 24.hu a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság gazdasági hatástanulmányát.
A PwC által készített dokumentum szerint a világbajnokság összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint, a rendezvény pedig 29,9 milliárd forinttal dobhatja meg a GDP-t.
Igaz, ebben egy nagy trükk ott van: nem számolták a költségek közé az atlétikai központot.
A Csepel-sziget északi végén építendő atlétikai központot a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásnak tekintik a tanulmány szerzői. Az is kimaradt, hogy a főváros csak egy nagy egészségügyi fejlesztésért cserébe támogatta a vb megrendezését, az az 50 milliárd forint már egymagában több, mint a tanulmány szerinti összköltség. Az sem mellékes, hogy a tanulmány elkészítésekor 282,8 forintos dollárárfolyammal számoltak, most pedig már 307 forintba kerül egy dollár.
A 38,1 milliárd forintos költségből 3,1 milliárd forint a jegybevétel, 3,9 milliárd az egyéb bevétel, vagyis optimális esetben 31,1 milliárdos állami támogatás kell.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.