Gazdaság Kovács Gábor 2020. február. 19. 13:10

A Fidesz a "közérdekű" építkezések környékéről is kipaterolná az önkormányzatokat

A kormány 2018 óta gyakorlatilag bármilyen szabály alól felmentést adhat a kiemelten közérdekűvé nyilvánított építkezéseknél. Egy sarkalatos törvénybe foglalt módosítással most a környező közterületeket is kivonnák az önkormányzatok fennhatósága alól.

A kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított építkezések esetében a megvalósító „díjmentesen használhatja” majd az építkezés környékén található önkormányzati közterületeket. Feltéve, hogy az országgyűlés fideszes többsége megszavazza azt a törvénymódosítást, amelyet Kocsis Máté (Fidesz), Böröcz László (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (Fidesz) terjesztett be. Kiemelten közérdekűvé a kormány minősíthet beruházásokat. Ilyenné nyilvánította a kormány például a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re felépítendő sportcsarnokot – itt érdemes megjegyezni, hogy a kéziszövetség elnöke nem más, mint Kocsis Máté, a módosító beterjesztője. Közérdekű beruházás lett amúgy a szegedi és a tatabányai kézicsarnok is, illetve a Pénzügyminisztérium Várba költözése is.

Bármilyen kisebb vagy nagyobb építkezés esetében szükség lehet a környező közterület használatára, például felvonulási területként a gépeknek, ideiglenesen sitt tárolására, állványzat felállítására stb.

Jelen állás szerint az önkormányzatok díj fejében adnak ki közterület-használati engedélyeket (nem csak építkezésekhez), a módosítás ezt venné el tőlük a kiemelten közérdekű beruházások esetén – vagyis a fideszes honatyák további forrásokat vonnának el az amúgy is forráshiánnyal küszködő önkormányzatoktól pár hónappal az önkormányzati választások után, ahol a korábbi állapothoz képest sok helyhatóság került ellenzéki vezetés alá. A módosítás indoklása szerint a díjmentességre azért van szükség, mert az ilyen beruházás „a jövőben a közérdeket, azaz a helyi önkormányzat területén élő lakosság életminőségének javulását szolgálja, valamint az érintett önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátásához is hozzájárul”.

A törvény üti az önkormányzati rendeletet

A módosítás szövegének „díjmentesen használhatja” kitételében a díjmentességnél fontosabb a másik szó: használhatja. A helyhatóságok saját rendeletekben szabályozzák a hozzájuk tartozó közterületek használatának szabályait, és jelen állás szerint az építkezések kapcsán a használatot engedélyhez kötik. A fővárosi közgyűlés vonatkozó rendelete szerint például: „Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: […] 9. építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl.: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához”.

Mivel a törvény magasabb rendű jogszabály, mint az önkormányzati rendelet, előbbi felülírja az utóbbit – vagyis

ha átmegy az országgyűlésen Kocsisék módosítója, akkor a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítói egyszerűen „használhatják” majd az önkormányzati közterületeket (ráadásul „díjmentesen”).

A módosító javaslat egyébként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénybe (Étv.) szúrja be a közérdekű beruházások ingyenes közterület-használatát. Azt a részt benne hagyja a jogszabályban, amely szerint „a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg”. Ez az a rész, amely feljogosítja az önkormányzatokat a további szabályalkotásra, és ez a jogosítványuk nem szűnik meg – de mindez nem változtat azon, hogy a törvény erősebb az önkormányzati rendeletnél, márpedig a törvénybe azt írják bele, hogy a beruházások megvalósítói a közterületeket ingyenesen használhatják.

Kocsisék módosítója semmiféle további kitételt nem tartalmaz az önkormányzatok szerepével kapcsolatban. A díjmentes használatot mindössze annyiban korlátozza, hogy az csak a legalább 50 százalékban a központi költségvetésből megvalósuló kiemelten közérdekű beruházásokra érvényes, illetve hogy a díjmentes használat térbeli és időbeli korlátait a kormány állapítja meg a kiemelt közérdekűséget kimondó törvényben vagy rendeletben.

A módosítást ráadásul a szöveg sarkalatos törvénnyé nyilvánítja

– vagyis a jövőben bármikor csak a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával lehetne hozzányúlni.

A legvégső jolly joker

A közterület-használat volt amúgy nagyjából az utolsó potenciális bökkenő a kiemelten közérdekű beruházások környékén. A fogalmat 2018-ban vezette be a Fidesz a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006-os törvénybe. Az ilyenek esetében a kormány gyakorlatilag azt csinál, amit akar, és szinte bármilyen létező szabályozás alól felmentést adhat. Ad hoc alapon, az általános szabályoktól eltérve, rendeletben határozhatja meg többek közt:

  • a sajátos településrendezési és beépítési szabályokat,
  • a beruházással érintett építményekre vonatkozó egyedi építési követelményeket,
  • az egyedi településképi követelményeket,
  • az egyedi örökségvédelmi szabályokat,
  • környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírásokat.

Ezen túl rendeletben írhatja felül lényegében az összes létező hatósági eljárási szabályt.

Az építésügyi hatósági eljárásokat 2019 végén vették el az önkormányzatoktól, és adták át a kormányhivataloknak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Élet+Stílus Vándor Éva 2020. október. 19. 20:00

Vajon „Isten keze” elér-e a Legfelsőbb Bíróságig?

Amy Coney Barrett főbírói jelölésével reflektorfénybe került egy egészen mostanáig kevéssé ismert, titokzatos vallási közösség, ezzel együtt pedig a kérdés, hogy a hit pontosan milyen mozgatórugóként működhet egy ember szakmai döntéseiben. Különösen, ha az a szakma alkotmánybírósági kérdésekre keresi a választ.