Egy államtitkári válaszból derült ki, hogy 2021 után kezdődhet a munka.
Mikorra valósul meg a reptéri vasút terve? – ezt az írásbeli kérdést tette fel Ungár Péter LMP-s képviselő az innovációs és technológiai miniszternek. Palkovics László nevében Schanda Tamás, a tárca államtitkára válaszolt.
A dokumentumból kiderül, hogy a tervek már elkészültek, és a megvalósításhoz szükséges engedélyek is megvannak.
A jelentős költségigényű beruházás a kormány későbbi döntésének függvényében a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokból valósulhat meg
– olvasható az államtitkári válaszban.
Schanda Tamás azt is írja, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2010-hez képest megkétszereződött, a légikikötő tavaly már több mint 16 millió utast szolgált ki. Az egyre növekvő utasszám pedig megköveteli, hogy a repülőtér és a főváros között gyors, kényelmes és környezetbarát összeköttetés épüljön ki – tette hozzá az államtitkár.
A hvg.hu írta meg tavaly januárban, hogy a kínai állami tulajdonú CRRC is bejelentkezett, hogy vasutat építsen a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között. A saját pályán haladó vonalat a kínaiak egy 2017-es terv szerint saját finanszírozásból is építenék, és 30 évig maguk is üzemeltetnék. A vonatok a Keletiből indulnának, és csak Kőbánya-Kispesten állnának meg, egyharmad részben magaslaton haladnának. A jegyár egy útra több mint 3000 forint lenne.
Az eredeti terv azonban már 2016 óta készen áll, eszerint a MÁV üzemeltetné a vasutat, amelyet uniós forrásból építenénk meg. Ezen verzió szerint a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnának, és a már meglévő vasútvonalon haladnának Kőbánya-Kispestig, utána pedig épülne egy kiágazás. A sínek a reptérről tovább haladnának, Monor előtt térnének vissza a fővonalra. Ennek a verziónak az lenne az előnye, hogy nemcsak Budapestről, hanem az ország szinte egész keleti feléről is átszállás nélkül elérhető lenne a ferihegyi reptér vasúton.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.