Elutasítja jelenlegi formájában az EU és a dél-amerikai államok közötti Mercosur-szerződést Ausztria – Sebastian Kurz osztrák kancellár ezzel indított januárban, miután több hónapig tartó tárgyalások után végül a Zöldekkel sikerült koalíciót kötni. Az egyezmény elutasítása azonban nem feltétlenül ehhez kötődik: az osztrák parlament már szeptemberben elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólította fel a bécsi kormányt, emeljen vétót az Európai Tanácsban, amikor – várhatóan az év második felében – végleges formájában is jóváhagyják a szabadkereskedelmi megállapodást.

Nem Ausztria az egyetlen ellenzője a Mercosurnak: a napokban a belga, és korábban az ír és a francia vezetés is világossá tette, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja az egyezményt. A magyar kormány ehhez képest azt közölte, hogy kiáll mellette: októberben egy brazíliai üzleti fórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt közölte, „Magyarország érdekelt abban, hogy a Dél-amerikai Közös Piac, a Mercosur és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás minél előbb életbe lépjen”.

A furcsa az, hogy mindez 180 fokos fordulatot jelent a korábbi elutasításhoz képest.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Jair Bolsonaro brazil elnök (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) találkozója Brazíliavárosban 2019. október 8-án.

MTI / KKM / Mitko Sztojcsev

Tudjuk, vagy nem tudjuk?

Túl korai még erről határozni – leegyszerűsítve ezzel az indoklással blokkolta nem sokkal később az Országgyűlés EU-bizottsága azt a határozati javaslatot, amely arra szólította volna fel a kormányt – az osztrák parlamenthez hasonlóan –, hogy utasítsa el az EU–Mercosur megállapodást. A bizottsági elutasítás azért annyira nem volt egyértelmű ahhoz képest, hogy a javaslatot egy ellenzéki képviselő, Szél Bernadett nyújtotta be: a négy nem mellett két tartózkodás is érkezett a kormányoldalról.

Azt, hogy a helyzet mennyire nem egyértelmű, jelezte a bizottság elnökének, Hörcsik Richárdnak a véleménye is: a fideszes politikus a bizottsági ülésen úgy fogalmazott: a szabadkereskedelmi egyezmény „valóban rejt magában veszélyeket”, bár egyelőre nehéz felmérni, hogy milyen tényleges hatással is jár majd a mezőgazdaságra vagy a klímahelyzetre.

Valóban nehéz felmérni, ám igazából kísérletet se tettek rá – hívta fel a figyelmet a hvg.hu-nak Szél Bernadett. A képviselő kiemelte: tíz éve semmilyen hatástanulmány nem készült egy szabadkereskedelmi megállapodásról, az EU tagországai mégis áldásukat adták az egyezményre, köztük a magyar kormány is, amely egy évvel korábban még mereven elutasította azt. Szerinte ebben szerepet játszott az is, hogy a magyar kormány jó viszonyt ápol az új brazil vezetéssel, amely semmibe veszi az európaiak aggályait, például a szabadkereskedelembe kerülő áruk előállításának környezeti hatásaival, biztonságával kapcsolatban.

MTI / Szigetváry Zsolt

Óriási piacot nyerne az EU

De miről is van szó? Az EU a Mercosur legnagyobb kereskedelmi partnere, a termékforgalmat tekintve a második legnagyobb: 2018-ban az EU-ból 45 milliárd euró értékben exportáltak a dél-amerikai országokba, ahonnan 42,6 milliárdnyi áru érkezett. A csoportnak jelenleg Argentína, Brazília, Kolumbia és Paraguay a tagja – ezek közül a magyar gazdaság számára igazán érdekes Brazília lehet. A szabadkereskedelmi megállapodásról szóló egyezkedés még 1999-ben kezdődött, és – ha előbb nem – a végére kikristályosodott: az európai tárgyalófél műszaki termékei számára akar kiharcolni kedvezőbb feltételeket, elsősorban a ma még 91 százalékos vámok fokozatos leépítését; ezen túl a közbeszerzési piac megnyitásához fűz az EU nagy reményeket. Általánosságban pedig ahhoz járulhat hozzá, hogy az EU beelőzze az Egyesült Államokat, a szabadkereskedelemmel szembehelyezkedő washingtoni vezetéssel szemben előnyösebb alternatívát kínáljon a térségnek.

A térségből pedig szabadon érkeznének például a citrusfélék és az azokból készült gyümölcslevek az EU-ba, de egy bizonyos mennyiségig a cukorra sem vetnének ki védővámot. Az uniós agrártermelőket azonban inkább a húsimport liberalizálása zavarja: a baromfi, a sertés és a marha egyaránt vámmentesen érkezne egy adott mennyiségben.

AFP / Sergio Pitamitz

Az olcsó dél-amerikai hús nem csak az ára miatt szított feszültségeket EU-szerte. Az ágazati szereplők amiatt is tiltakoztak, hogy az EU már a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményben is kedvezményes kvótát határozott meg, évi 65 ezer tonna marhahús behozatalára, ehhez jönne még 99 ezer tonna Dél-Amerikából. És persze a Brexit is bekavarhat, hiszen az Egyesült Királyság fontos felvevőpiaca a marhának, márpedig a kilépéssel az ország piacára érkező termékek kikerülhetnek a kvótából – vagyis még több hús árasztaná el a kontinenst, a helyi termelők kárára. Nagy kockázatot látnak ugyanakkor az etanol esetében, a vámmentes kvóta ugyanis az európai piac 10-12 százalékával megegyező mennyiség – egy ilyen mennyiség már felforgathatja a piacot. Az Európai Parlamenti zölpárti képviselői ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a megállapodás az EU zöld terveit is alááshatja, hiszen olyan termékeknek kínálná fel az európai piacot, amelynek előállításához erdőirtás, környezetszennyezés köthető.

Az EU az agrártermelőket leginkább azzal igyekszik megnyugtatni, hogy az európai védett termékeket a jövőben nem lehet hamisítani Dél-Amerikában. Nem ez persze az első szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet a fetával vagy a parmezánnal adnak el Európai felé – más kérdés, hogy a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA megmutatta, ez igazából semmilyen hatással nincs a termékek hamisítására, sőt.

2018 tavaszán még osztotta a Mercosur-megállapodással kapcsolatos aggodalmakat a magyar kormány is. A megállapodás „dömpingáras, gyakran gyenge minőségű, élelmiszer-biztonsági szempontból pedig kockázatot jelentő termékekkel árasztaná el az európai és így a magyar piacot is” – érvelt Fazekas Sándor akkori agrárminiszter is, aki ezzel indokolta, hogy

Magyarország – az uniós országok közül elsőként – nem támogatta a Mercosur-egyezményt.

Sőt, 2019 júliusában Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja beszélt arról az Európai Parlamentben, hogy „biztosítani kell a magyar termelők védelmét”. Korábban egy másik fideszes EP-képviselő, Erdős Norbert is több kérdést nyújtott be az Európai Bizottság felé ezzel kapcsolatban, amelyekben például azt vetette fel, hogy „Brazília nem képes megfelelni” az uniós előírásoknak.

Nem kell sokáig keresgélni, hogy erre példát találjunk: 2017 tavaszán például az derült ki, hogy az ország legnagyobb húsfeldolgozóinál a menedzsment és lefizetett egészségügyi ellenőrök tudtával vegyi anyagokkal kezeltek lejárt szavatosságú, az exportkövetelményeknek nem megfelelő húsokat. Bár akkor az is kiderült, ilyen szállítmány nem került Magyarországra, tény, hogy az unió belső piacán bárhol vámkezelt ilyen tétel korlátozás nélkül eljuthat az itteni piacra is.

AFP / Rodrigo Fonseca

Ennél nagyobbat szólt a magyar piacon a 15 évvel ezelőtti aflatoxin-botrány: akkor az derült ki, hogy az egyik legismertebb hungarikumként számontartott kalocsai fűszerpaprikához a gyártók – anélkül, hogy feltüntették volna a csomagoláson – brazil őrleményt kevertek, amely szállítás közben bepenészedett és mérgező gombák keletkeztek benne. Bár a ludas itt nem a brazil élelmiszerbiztonság volt, már akkor is felmerült az a kérdés, amelyet tavaly Fazekas Sándor is feltett:

miért is nyitnánk meg az európai piacot – gyakorlatilag kevés feltétel mellett – más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk?

Az aggályokat az ellenzékiséggel nehezen vádolható Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is osztotta. A szervezet az Európai Unió és a Mercosur országai közötti elvi megállapodás aláírása után, tavaly júliusban arról írt, hogy egyetért a megállapodást erősen kritizáló mezőgazdasági érdekvédő szervezetekkel, köztük a Copa-Cogecával, amely szerint az EU Pandora szelencéjét nyitotta meg a mezőgazdaságban. Ennél is érdekesebb: a NAK azt nehezményezte, hogy

az utóbbi néhány évben az agrárium szereplői nem kaptak érdemi tájékoztatást a tárgyalások aktuális állásáról, ami semmiképp sem növeli a termelők EU-val szembeni bizalmát.

Ezt is figyelembe véve tettük fel kérdéseinket az Agrárminisztériumnak. Többek között azt szerettük volna megtudni, mi a tárca álláspontja most, illetve, hogy ennek kialakításakor figyelembe veszik vagy vették a hazai ágazati szereplők véleményét? Azt a kérdést is feltettük, készült-e korábban, vagy készül-e hatástanulmány arról, hogyan érintheti a megállapodás a magyar agráriumot, és ha igen, milyen pozitív vagy negatív hatással számolnak? A tárca nem reagált megkeresésünkre.

A fogyasztók is rosszul járhatnak?

Az érintett ágazatok mindenesetre nem titkolják a véleményüket. Éder Tamás, az Agrárkamara élelmiszeriparért felelős alelnöke, a Felelős Élelmiszer-gyártók Szövetségének elnöke egy novemberi konferencián arról beszélt, attól nem tartanak, hogy a magyar boltokat ellepik a brazil és argentin élelmiszerek, az azonban valós félelem, hogy az EU más országait igen, ez pedig ronthatja a magyar exportőrök esélyeit. Ráadásul a többletkínálat miatt Magyarországon nőhet az importnyomás, vagyis, ha nem is a brazil, de az európai sertéshús nagyobb mennyiségben jelenhet meg.

Jobban aggódnak a baromfitermelők. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója korábban a Világgazdaságnak termeléscsökkenést és munkahelyek megszűnését jósolta, miután életbe lép a megállapodás, az európai termelők számára ugyanis a szigorú európai élelmiszer-biztonsági előírások is jóval magasabb költségeket, így magasabb árakat is jelentenek a dél-amerikai szinthez képest.

A legnagyobb bajba azonban a méhtermelők kerülhetnek Magyarországon. Ennél a terméknél ugyanis kivezetnek minden korlátozást, tehát korlátlan mennyiségben érkezhet Dél-Amerikából. Az Országos Méhészeti Egyesület lapunk által látott, a kormánynak is megküldött elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett országokból az EU import méz mennyisége már most is annyi, mint a teljes magyar termelés, 30 ezer tonna – ez nagyjából a nyolcada az európai kibocsátásnak.

A magyaroknak elsősorban Argentínától van félnivalója, az ország a kínaiak előretörése előtt még a világ első számú méztermelőjének számított. Ám nem a dömpingárral van baj, hanem megint csak a minőséggel. Például amiatt, hogy eltér a növényzet, így az argentin mézben a májat károsító pirrolizidin alkaloida fordulhat elő, de a méhészek szerint a génmódosított növényekből származó fehérjék megjelenése is szembemehet az uniós fogyasztók igényeivel, ahogy az ott nagy mennyiségben használt glifozátból származó gyomirtószer-maradványok, az EU-ban nem engedélyezett állatgyógyászati szerek megjelenése is problémás lehet.

MTI / MTVA / Oláh Tibor

A méztermelőket az is zavarja, hogy mivel az EU-ban és Amerikában nagyjából egységes áron folyik a kereskedés a termékkel, egy esetleges vámmentesség miatt csökkenő árszint az egész világon árnyomó hatással járhat – vagyis például a magyarok a mostani szintnél alacsonyabb áron tudnák értékesíteni a mézt. Azt azonban hozzáteszik, hogy mivel a Kínából származó méz közel felébe kerül, mint a Mercosur-országokból származók, arra nem számítanak, hogy a vámmentesség hatására a kínai terméket szorítja ki az argentin. Azzal mégsem értenek egyet, hogy a verseny hatására javulhat a termelékenység és a hatékonyság. „Méz esetében ez a megállapítás teljesen értelmezhetetlen” – véli az egyesület, amely azt is kiemeli, az Európai Bizottság ugyan 2018 tavaszán azt ígérte, hogy lépéseket tesz a méz-termékpálya termelőinek biztonsága érdekében, a mézről szóló, Erdős Norbert által jegyzett EP-jelentés elfogadása óta eltelt majdnem két évben semmi nem történt. Ez pedig szerintük nem csak a termelőket, de a fogyasztókat is negatívan érinti.

Emiatt tüntetettek a héten a magyar méhészek is Brüsszelben, velük pedig Nagy István magyar agrárminiszter is, aki aztán közleményt is kiadott arról: elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU még mindig nem lép fel.