Ne vigyen még saját dobozt

A cégeknek egy év áll rendelkezésükre, hogy megoldást találjanak több eldobható műanyag eszközük kiváltására, ugyanis az Európai Unió 2021-től betiltja a „könnyen és gyorsan” helyettesíthető egyszer használatos műanyagokat. Jó hír, hogy a hazai vendéglátóhelyek 60 százaléka igyekszik környezettudatossá válni, a helyek adottságai miatt viszont egyszerűen nem tudják elhagyni az egyszer használatos csomagolóanyagokat - derül ki az Indepack Kft. friss kutatásából. A visszaváltható dobozok cseréjének alapvető feltétele ugyanis, hogy a vendéglátóipari egység rendelkezzen úgynevezett fehérmosogatóval. Az előírások alapján itt történik azoknak az edényeknek a tisztítása, amelyeket a vendégek használnak. Ebből kifolyólag a kutatás eredményei alapján

még azok a cégek sem tervezik a tartós dobozok bevezetését, akik rendelkeznek fehérmosogatóval, mert egyszerűen nincs rá sem kapacitásuk, sem helyük.

Az Indepack Kft. étel-ital csomagoláshoz, tálaláshoz, illetve rendezvényekhez kínál eszközöket - jelenleg több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalat tartozik ügyfélkörükbe a büféktől az éttermekig. A cég kérdőívben fordult közel 7000 hazai vendéglátóipari céghez, hogy kiderüljön milyen alternatívát választanak a tiltás után, megoldást jelentenek-e a tartós, visszaváltható dobozok, illetve hányan használnak már most környezetbarát eszközöket. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 42 százaléka használ kizárólag műanyag csomagolóeszközt, és 40 százalékuk jelezte, hogy használ lebomló, környezetbarát csomagolást is.

Csak kisebb részben fogadnak el otthonról hozott, tartós dobozokat vagy álltak át üveg, porcelán, illetve tartós műanyag eszközökre.

A zöld csomagolás sem olyan fenntartható

A hazai vendéglátóhelyek 14 százaléka használ már most környezetbarát, lebomló eszközöket. Az egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök kiváltására számos helyettesítő termék jelent már meg a piacon: készülhetnek a tányérok papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből is. Egy összezsírozott, ételfoltos papírtányért azonban már nem dobhatunk a szelektívbe, ugyanúgy a szemétben köt ki. Eközben az egyszer használatos műanyagok újrahasznosíthatóak lennének.

"A lebomló csomagolások csupán kis százaléka rakható házi komposztba, viszont a városokban, ahol a legtöbb hulladék keletkezik, a lakóknak nincs lehetősége komposztálni, hiszen nagy részük lakásban él. A csomagolóeszközök nagyobb része egyébként is csak iparilag bomlik le. Emiatt a gyűjtés és lebontás folyamata megegyezik mindazzal, amit már a műanyaggal is kellett volna kezdeni: a lakosságot edukálni és a visszagyűjtést megszervezni. Emiatt nem hisszük, hogy a növényi alapú PLA egy szent grál. Sőt, szerintünk még nagyobb problémát fog okozni az, hogy nem lesz elég mennyiségű alapanyag, így újabb területeket kell majd művelés alá vonni" - mondja Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője.  Nem is tud mindent a PLA: "maga az alapanyag nem bírja az 50-60 fok fölötti hőmérsékletet, így előfordulhat, hogy nyári rendezvényen egy karton napon hagyott pohár teljesen használhatatlan lesz.

Ez az oka annak, hogy például az élelmiszeripar, ami sokkal nagyobb volumenben használ csomagolóeszközöket, mint a vendéglátó szektor, komoly feladat elé néz, ha a húsoknál és tejtermékeknél bevett vákuumfóliázott tálcák terén is megszorítások érkeznek, mivel ezeket a tálcákat hő segítségével zárják le" - teszi hozzá.

A megkérdezett cégek majdnem harmada ráadásul vár a hivatalos tiltás bevezetéséig és ameddig ez lehetséges az eldobható műanyag dobozok mellett maradnak – a „zöldebb” termékek ugyanis többletköltséget jelentenek a cégeknek. Még ha nem is feltétlenül zöldebbek, mindenképpen drágábbak: a fenntarthatóbb csomagolóeszközök nagyjából a kétszeresébe kerülnek, mint a hagyományos, egyszer használatos műanyagok.