A magyar kormány új ösztöndíjprogramot indít, amelynek keretében évente ötven külföldi fiatalnak biztosít nukleáris mérnöki képzést – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január 21-én Prágában, a 6. közép-európai atomipari konferencián elhangzott előadásában. „Ennek a programnak a második lépcsőjeként a következő években el fogjuk indítani a paksi nukleáris akadémiát, amelynek nyomán világossá tesszük, hogy a nukleáris energia az energia-előállítás modern és jövőorientált formája” – mondta Szijjártó.

„Jelenleg is működik egy a magyar kormány által életre hívott ösztöndíjprogram, amelynek keretében éves szinten több ezer külföldi hallgató tanul különböző magyarországi egyetemeken magyar állami ösztöndíjjal. Ezt a programot bővítjük most ki. A világ minden tájáról várjuk majd a jelentkezőket” – közölte az előadás után az MTI-vel. Szerinte erre óriási igény van, mert azokban az országokban, ahol most kezdik meg a nukleáris energia békés célú használatát, nem épült még fel az az oktatási kapacitás, amely lehetővé tenné a nukleáris mérnökök képzését megfelelő számban.

A miniszter a fentieken túl felmondta a kormány nukleáris erőművekkel és Paks II-vel kapcsolatos szokásos álláspontját:

• Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re.
• Az atomerőművekben biztonságosan, zöld módon, olcsón és hosszú távon kiszámítható módon lehet előállítani a villamos energiát.
• A paksi beruházás igazi nemzetközi beruházás, hiszen a fővállalkozó Roszatom mellett nagy nyugat-európai és amerikai vállalatok kaptak szerződéseket.

A Szijjártó által elmondottakhoz hozzátartozik, hogy a világban egyébként egyre kevesebb nukleáris erőmű üzemel, az új beruházások (Magyarországon Paks II.) pedig szinte kivétel nélkül problémásak, lassan haladnak, jellemzően minimum csúsznak, sok esetben végül meg sem valósulnak.

A nukleáris szakemberek képzése Magyarországon épp Paks II. miatt van kérdéses helyzetben. A kormány eredeti tervei szerint az új erőműnek a 2020-as évek végén szolgálatba kellene állnia, ez azt jelentené, hogy a 2030-as évek második feléig párhuzamosan működne Paks I-gyel, mikor is az elér élettartama végére. Vagyis lenne pár év, amikor hirtelen két nukleáris erőműre elég szakemberre volna szükség, aztán viszont megint csak egy erőműnyire.

Bár jelen állás szerint Paks II. csúszásban van, a kivitelező Roszatom még be se adta a terveket engedélyezésre a magyar Atomenergia Hivatalnak (ezt 2020-ra ígérik), amelynek alapesetben egy éve lesz elbírálni azokat. De a finn hivatal már többször visszadobta Paks 2 ott épülő testvérerőművének terveit. Mindenesetre a kormány továbbra is a paksi beruházás menetrendszerű megvalósulásával számol – legalábbis a nemrég nyilvánosságra hozott energiastratégia tanúsága szerint.