Elméletileg 466 millió forintért vettek orvosi eszközöket, gyakorlatilag 101 milliót költöttek rájuk. A különbség egy offshore cég számláján landolt.
Jogerős ítélettel zárult egy az európai csalás elleni hivatal (OLAF) jelentésére indult büntetőügy a Fővárosi Ítélőtáblán.
Az ügyészség közleménye szerint a vádlottak egy orvostechnikai eszközöket forgalmazó cég résztulajdonosaiként 2008-ban egy részben uniós fejlesztési kerethez nyújtottak be pályázatot, mert régiós orvosdiagnosztikai központot akartak létrehozni. A pályázatukban az orvostechnikai eszközöket túlárazva szerepeltették, a projekt megvalósításához a magyar költségvetésből 214 millió forintot kaptak. Ezután egy szlovák cégtől papíron 466 millió forintért diagnosztikai eszközöket vásároltak, amelyek értéke azonban a valóságban 101 millió forint volt.
A külföldi cég a vételárból az egyik vádlott Seychelles-szigeteki offshore cégéhez 364 millió forintot utalt át jutalékként, amiből a vádlott a közös cégükhöz 340 millió forintot juttatott.
A vádlottak a beszerzett eszközöket nem helyezték üzembe, illetve nem abban a régióban alkalmazták, ahová a pályázat szerint telepíteniük kellett volna.
A Fővárosi Ítélőtábla társtettesként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt elítélt visszaeső vádlottat három évi szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra, a társát pedig 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte.
A pénzbüntetésre ítélt vádlott 214 millió forintot visszautalt az államnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.