A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indítja el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon áll a forgalom tegnap óta. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki. A közlekedési sztrájk második napján csak fokozódik a káosz Franciaországban.

A sztrájkolók tüntettek is: tegnap több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíjreform visszavonását követelve. Emmanuel Macron államfő azonban nem hátrál: a kormány hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasút stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíjkorhatár és a várható életkor is. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak.

A nyugdíjkassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficithatárt, melyet előír az EU. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

A francia fizetések középértéke 1700 euró. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban, ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurózónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy "előbb végezzék el a házi feladatot". Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurózónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-kal kevesebb járattal számolhat pénteken is, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. Ám a pilótáknál is nagyobb a támogatók tömege: a közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal.

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a protesztszavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíjrendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben, mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíjrendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbe hozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem, hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezők, legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.