Gazdaság MTI 2019. november. 25. 07:10

Alig élnek a cégek a rabszolgatörvénnyel

Elvétve akad olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Friss cikkek a témában

A Magyar Nemzet érdekképviseleti beszámolókra hivatkozva azt írja, hogy a szakszervezetekhez nem érkeztek tömegesen jelzések arról, hogy a vállalkozások a januártól megengedett, nagyobb túlóraszám bevezetésére készülnek.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, hogy szakszervezeti jelenlét esetén kollektív szerződésben rögzíthetik a felek az éves túlóra mértékét. Ugyanakkor a dolgozó és a foglalkoztató egyéni megállapodás alapján is növelheti a rendkívüli munkavégzés éves óraszámát.

A konföderáció nem tud olyan esetről, hogy munkaadói nyomásra írta volna alá alkalmazott a túlórakeret megemelésére kötött egyéni, írásbeli megállapodást.

Mészáros Melinda szerint a Munka törvénykönyvében foglaltakat helyi rendeletekkel nem lehet felülírni. Ugyanakkor például a fővárosi cégeknél a tulajdonos, tehát a főváros úgy döntött, nem alkalmazza a törvényi lehetőséget, így a menedzsment nem rendelhet be túlórázni senkit.

A lap szerint a szakszervezetek úgy nyilatkoztak, hogy a túlórakeret megemelését nem ingyen várja el a munkáltató, sok vállalat a törvényben meghatározott pótlékokon felül akár három-négyszeres órabért is kínál az alkalmazottaknak. Álláspontjuk szerint azokon a településeken, ahol a túlóratörvény alkalmazásának tilalmáról döntött a testület, több helyen anélkül tette ezt, hogy felmérte volna a valós munkavállalói igényeket és a közszolgáltatások fenntartásának lehetőségét. Ez kiemelten érintheti a budapesti tömegközlekedést, amelyet szintén munkaerőhiány jellemez – jegyezték meg.

(Képünk illusztráció)

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.