Gazdaság hvg.hu 2019. október. 29. 18:44

75 ezer munkavállalót engedett be a kormány, Vietnamból és Kínából érkeznek a vendégmunkások

Az AFP tudósítása szerint a Mol egy Budapesttől nem messze lévő üzeménél valóságos konténervárost építettek fel, hogy legyen hol laknia a külföldről érkezett munkaerőnek.

Magyarország és Románia is Ázsiában toboroz munkaerőt, annyira nincs kivel feltölteni az üres helyeket - derül ki az AFP tudósításából, amelyet a Channel News Asia idéz. A lap szerint egy bukaresti építkezésen főleg vietnami munkások dolgoznak.

Daniel Baluta, a kerület polgármestere azt mondta: megvan a pénzük, hogy a munkásokat kifizessék, csak nem tudják kinek, mert hiányzik a szükséges munkaerő.

Az AFP tudósítása szerint a magyar kormány csendben ugyanúgy ajtót nyit a külföldi munkások előtt. Csak idén 75 ezren kapnak munkavállalási engedélyt. Főleg Ukrajnából toboroznak munkásokat, de Indiából és Kínából is sokan jönnek hozzánk dolgozni.

A lapnak nyilatkozott Tóth Éva a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségétől, aki azt mondta, ma már lehetetlen megvalósítani nagyszabású projektet külföldi munkavállalók nélkül. A magyarok ugyanis nem vállalják munkát, mert jobb munkakörülményeket és több fizetést kérnek.

A tudósítás kitér a Mol egyik vidéki beruházására. Erről azt írják: a Budapesttől kb. 160 kilométtere lévő üzemnél (vélhetően a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia gyárról van szó) valóságos konténervárost építettek, ahol 2500 külföldi munkavállalót tudnak elszállásolni.

Az érdekképviselők ugyanakkor azt is mondják: a munkaadók egy része kihasználja a külföldről jött munkaerőt, akik többlet díjazás nélküli túlórát is vállalnak, csak nehogy hazaküldjék őket. Az AFP-nek nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint olyan munkaadó is van, aki a nyelvi akadályokat kihasználva meghamisítja a munkavállaló dokumentumait.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.