Leépítések, rosszabb munkakörülmények, kicsi fizetés – nem csoda, ha az állam most lasszóval fogna olyanokat, akik hajlandóak dolgozni a közigazgatásban.
A nagy leépítés után most itt a munkaerőhiány a közigazgatásban, írja a Napi.hu összefoglaló cikkében. Arról már többször írtunk mi is, hogy a fővárosban 600, vidéken 4000 ember hiányzik a kormányhivatalokból, ez a közszolgákat tömörítő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) adata, a kormány szerint viszont 45 perc alatt mindenki végez átlagosan, ha a fővárosban kell hivatalos ügyet intéznie.
A Napi cikke emlékeztet, 2018 végén, 2019 elején 15 százalékos leépítés történt ebben a szegmensben, 6810 státusz szűnt meg (ez 3400 elbocsátást jelentett), most viszont egyre-másra jelennek meg az álláshirdetések. Azonban olyan embert nem vesznek vissza, akit tavaly év végén kirúgtak, mondja Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, ám a helyekre nem biztos, hogy jelentkeznek, mert közel sem olyan hívogatóak a körülmények: az új jogszabályok szerint öt nappal kevesebb a szabadság, a bérek pedig nem magasak – bruttó 200 ezer forint körül van a pályakezdőknél, ami a garantált bérminimum. Az MNB márciusban közzétett versenyképességi csomagjában arról lehet olvasni, folytatni kéne a leépítéseket, de a felszabaduló pénzt a megmaradók bérének rendezésére és a digitális közigazgatás fejlesztésére kéne fordítani.
A kormány szerint a nehézségek átmenetiek, a hivataloktól elvesznek rengeteg hatáskört, ügyet, és tervezik bevonni a nyugdíjasokat is a foglalkoztatásba.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.