Vasárnap délután kezdték, kedd estére sikerült megállapodniuk a legfontosabb tisztségekről az Európai Unió állam- és kormányfőinek. A megállapodás értelmében az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen – jelentette be a Twitteren Donald Tusk.

pic.twitter.com/jXJtYsrs6Y

— Donald Tusk (@eucopresident) July 2, 2019

Az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjének Josep Borrell spanyol külügyminisztert jelölték, az Európai Központi Bank elnöke Christine Lagarde lehet. Charles Michel volt belga miniszterelnököt pedig a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élére választották. Az Európai Parlament elnöki címére javaslatot hivatalosan nem tesznek most a tagállamok, arról szerdán reggel dönthet a Strasbourgban ülésező testület. Az Európai Bizottság novemberben elsején lép hivatalba.

A csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Donald Tusk úgy fogalmazott: a megbeszélések tovább tartottak, mint várták, de még időben vannak, hiszen az Európai Parlament csak holnap választja meg az elnökét.

Tusk azt is elárulta: Németország a kormánykoalíciós megállapodás szabályai miatt tartózkodott a szavazáson, de Angela Merkel személyesen támogatta Ursula von der Leyen jelölését. (A koalíciós megállapodás szerint csak akkor szavazhatott volna igennel, ha von der Leyen jelölését a CDU és az SPD is támogatja, márpedig a szociáldemokraták a csúcsjelölti rendszerhez ragaszkodtak.) Von der Leyen szándékai szerint az Európai Bizottság két alelnöke Frans Timmermans és Margrethe Vestager lenne. Timmermans jelenleg is a bizottság második embere, a versenyügyekért felelős belga Vestagert pedig a brüsszeli testület legbefolyásosabb tagjának tartják.

Amikor azt kérdezték tőle, földrajzilag hogyan képviselik a most ismertetett jelöltek a teljes Európai Uniót, Tusk reményét fejezte ki, hogy a kérdést majd az Európai Parlament megoldja azzal, hogy kelet-európai jelöltet választ elnökének.

Brüsszelben született, Berlinben lett miniszter

A 60 éves Ursula von der Leyen Brüsszelben született, 1990 óta a CDU tagja, fokozatosan lépett előre a ranglétrán. Az orvos végzettségű, hétgyerekes politikus először a párt alsó-szászországi szociálpolitikai bizottságának és a tartományi orvosi munkacsoportnak volt a tagja, majd Sehnde városának lett az önkormányzati képviselője, és a városi CDU-frakciót is ő vezette.

Ezután alsó-szászországi képviselő lett, majd 2004 decemberében a CDU elnökségébe is beválasztották. Angela Merkel kormányába 2005-ben került családügyi miniszterként, négy évvel később pedig a szövetségi parlament alsóházába is beválasztották. A 2009-es kormányban először családügyi, majd szociális és munkaügyi miniszter lett.

AFP / DPA / Fabian Sommer

Honvédelmi miniszternek 2013 decemberében, a CDU–CSU közötti nagykoalíciós tárgyalások során jelölték ki; ezzel ő lett az első nő Németországban ezen a poszton. Ráadásul ő az egyetlen miniszter, aki Angela Merkel összes kormányában szerepet vállalt az elmúlt 13 évben – emlékeztetett a Financial Times.

A Politico információi szerint von der Leyen nevét először Emmanuel Macron francia elnök vetette fel Merkelnek a tárgyalások alatt. Ahogy a német politikus neve keringeni kezdett, az is kiderült, hogy a Frans Timmermans elnökségére határozottan nemet mondó Visegrádi Négyek sem ellenkeznek.

Von der Leyen franciául és angolul tökéletesen beszél, gyerekkora nagy részét Brüsszelben töltötte. Jelölése nem véletlenül elfogadható a tagállamok nagy része számára, sokan gondolják úgy, hogy a saját hasznukra tudják fordítani a német politikus támogatását. A Politico azt is összeszedte, kinek miért lenne jó, ha von der Leyen vezetné az Európai Bizottságot:

• Merkelnek azért, mert közeli szövetségese és a német kereszténydemokrata párt tagja vezetné az Európai Bizottságot. Ráadásul történetében először egy nő kerülne a posztra.
• az Európai Néppártnak azért, mert Merkel jobbközép kormányának tagja kerülne pozícióba.
• a franciáknak azért, mert von der Leyen beszél franciául, ráadásul azzal, hogy egy német kapja meg a bizottságot, nagyobb lett az esélyük az Európai Központi Bankra.
• a Visegrádi Négyeknek pedig azért, mert német védelmi miniszterként a politikus eddig sem a jogállami, sem pedig a migrációs vitákba nem folyt bele, azaz ellenségei sincsenek.

Nem mindig kedveskedett

Korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy Von der Leyen támogatja ugyan a szoros európai integrációt, a migráció kérdésében azonban a V4-ek álláspontját is osztja. A Zeit című lapnak adott 2016-os interjújában például arról beszélt: a britek kilépésével az Európai Unió veszít a jelentőségéből. Ezért ha ez mégis megtörténik, akkor véleménye szerint Európai Egyesült Államokra van szükség.

"A gyermekeim és az unokáim Európája ne egy nemzeti érdekek mentén működő, laza szövetség legyen" – mondta.

Ami a bevándorlást illeti, francia kollégájával tartott 2017-es találkozóján von der Leyen – Orbán Viktorhoz hasonlóan – támogatta, hogy helyben kezeljék a migrációt. Ehhez jelentős pénzügyi és védelmi segítséget is ígért az érintett afrikai országoknak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy mindenben támogatja a magyar kormányt, 2015-ben például elfogadhatatlannak nevezte, amikor a magyar rendőrség könnygázzal és vízágyúval támadt a menekültekre a szerb–magyar határon.

A parlament ellenáll

Ursula von der Leyen jelölésével azonban van egy nagy gond: a védelmi miniszter nem az Európai Parlament csúcsjelöltje, márpedig az EP már korábban kijelentette, hogy csak és kizárólag valamelyik Spitzenkandidat jelölését hajlandó megszavazni. A képviselőket nem lesz könnyű arról meggyőzni, hogy támogassanak egy olyan bizottsági elnököt, akinek a jelöléséhez semmi közük nem volt. Ha viszont leszavazzák az Európai Tanács jelöltjét, akár újra is kezdődhet az egész osztozkodás.

Udo Bullmann, a szociáldemokraták volt frakcióvezetője közleményt is kiadott, melyben elfogadhatatlannak nevezte Ursula von der Leyen jelölését.

„Nem dobhatjuk ki az ablakon a csúcsjelölti rendszert csak azért, mert a választások eredménye néhány kormányfőnek nem tetszik. Ha hagyjuk, hogy Salvini, Orbán és a társaik megfúrjanak egy alkalmas és demokratikusan megválasztott jelöltet, mint Frans Timmermans, csak azért, mert megvédte az EU alapvető értékeit, azzal a közösségünk szegénységi bizonyítványát állítjuk ki” – írta.

Martin Schulz német szociáldemokrata politikus pedig már korábban „Orbán Viktor és társai” győzelmének nevezte a történteket. „Csinálnak valamit az uniós kormányfők, erre az egész csúcsjelölti rendszer halott” – tette hozzá.

Manfred Weber, az EPP eddigi csúcsjelöltje néhány perccel a bejelentés előtt, szóvivőjén keresztül közölte, hogy visszalépett a jelöltségtől.

„Az utam tavaly szeptemberben kezdődött, és itt ér véget” – írta Weber nevében Christian Hüger a Twitteren.

.@ManfredWeber kündigt in der EVP-Fraktionssitzung an, dass er sein Mandat als Spitzenkandidat der EVP zurückgibt. „Hier hat meine Reise im letzten September als Spitzenkandidat begonnen, hier endet sie.“

— Christian Hügel (@ChHuegel) July 2, 2019

Weber azt is hozzátette, hogy továbbra is egy demokratikus Európáért fog harcolni, és hatalmas megtiszteltetés volt a számára, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje lehetett.

Két nő, két férfi

Ami a többi jelöltet illeti, Christine Lagarde a második francia az Európai Központi Bank élén Jean-Claude Trichet után, ugyanakkor ő az első női elnök, és az első, aki nem közgazdász.

A 63 éves, jogi végzettségű francia politikus ennek ellenére több gazdasági pozíciót töltött be a francia kormányban, 2005 után volt gazdasági, agrár- és pénzügyminiszter is. 2011-ben került a Nemzetközi Valutaalap élére, amikor elődje, Dominique Strauss-Kahn szexbotrányba keveredett.

AFP / Mohd Rasfan

Lagarde a Twitteren azt közölte: megtiszteltetésnek tartja a jelölést, és amíg a pozíciót be nem tölti, felfüggeszti vezérigazgatói munkáját az IMF élén.

A francia politikus jelölése egyben azt is jelenti, hogy az EU két legbefolyásosabb pozíciójára nők kerülhetnek a következő ötéves időszakban. Lagarde ennél természetesebb hosszabb ideig maradhat az euróövezet monetáris politikájáért felelős frankfurti testület élén, mandátuma nyolc évre szól.

A kül-, és biztonságpolitikai főképviselő címére javasolt Josep Borrell jelenleg a baloldali spanyol kormány külügyminiszteri posztját tölti be, de nem ismeretlen brüsszeli körökben sem: a 72 éves politikus 2004–2007 között az Európai Parlament elnöke volt.

A politikus karrierjét 1975-ben, Franco halála után kezdte, a Spanyol Szocialista Munkáspártban (PSOE), kormányzati pozíciót először 1982-ben, Felipe González kabinetjében szerzett, a pénzügyminisztérium fiskális politikáért felelős államtitkára lett. 1986-tól 2004-ig a spanyol parlament, 2004–2009 között pedig az Európai Parlament tagja volt, a 2010-es években pedig, 2018-as külügyminiszteri kinevezéséig, több egyetemen tanított.

Borrell pozíciója annak ellenére fontos, hogy az EU-nak egyelőre nincs közös kül-, és biztonságpolitikája. Jelölése ugyanakkor jelzi a földrajzi és politikai egyensúly tiszteletben tartását is: a politikus egy déli országból érkezett és baloldali.

A liberális oldalt Charles Michel képviseli a "csomagban", a volt belga miniszterelnök az Európai Tanács elnöke lesz december elsejétől. Ő egyben a legfiatalabb a vezetők közül: december végén tölti be a 44-et. A politikus négy évig állt a belga kormány élén, 2018 végén mondott le, miután a koalíción belül nem volt egyetértés az ENSZ migrációs csomagjával kapcsolatban. Michel feladata az lesz, hogy a huszonnyolcak vezetőivel teremtse meg a közös álláspontot olyan kérdésekben, mint a migráció kezelése, vagy éppen az EU 2020 utáni költségvetése.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.