Bő két éve tartó politikai vitát zárt le az Európai Bizottság kutatóintézeti központja (JRC) azzal a tanulmánnyal, amelyet ma publikál. Az EU-ban forgalmazott élelmiszerek kettős minőségéről – egészen pontosan arról, hogy a Kelet-Közép-Európában azonos név alatt forgalmazott élelmiszerek minősége rosszabb a nyugatiaknál – 2017 elején robbant ki a vita, amelybe a magyar kormány is teljes mellszélességgel állt bele. Olyannyira, hogy több összehasonlító anyag is született – szintén kétes minőségben.

A probléma az volt az élelmiszergyártók és az EU szerint is, hogy ezek a kutatások már azért sem lehetettek megbízhatóak, mivel nem tudományos alapossággal készültek. A problémát viszont magáénak tekintette az Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker 2017-es évértékelőjében arról beszélt, elfogadhatatlan, ha a kelet-európaiak számára kisebb a halrúd vagy kevesebb hús van a húsgolyóban. Ezek után egy jogszabályjavaslat is született, amely alapján a gyártókat meg is büntethetik, ha félrevezetik a fogyasztót – vagyis ugyanolyan csomagolás és név alatt jelentősen eltérő összetételű termék található.

A JRC tavaly nyáron kezdte meg a vizsgálatot, ekkor 19 uniós országban vásárolták meg ugyanazokat a termékeket, majd ugyanolyan körülmények között vizsgálták az összetételt, végül 1400 árucikk került a kutatók kezei közé. Ekkor jártunk a kutatóintézetben, itt készült a vizsgálatról szóló riportunk:

Vége a mellébeszélésnek, Brüsszel megmondja, hogyan kell belekóstolni a Nutellába

Miközben az EU élelmiszer-ellenőrei talán éppen Győrben fizettek egy élelmiszerbolt kasszájánál, főnökeik csütörtökön közzétették azt, hogyan fogják majd összehasonlítani a kosarukban levő ételeket és italokat azokkal, amelyeket egy másik országban vásároltak.

Az ez alapján készült összefoglaló tanulmányt hétfőn teszi közzé a bizottság, a Politico a legfontosabb következtetést szivárogtatta ki:

Az összehasonlított termékek

• 9 százaléknál tér el az összetétel az azonos csomagolás ellenére,
• 22 százalék estében eltért az összetétel, és hasonló volt a csomagolás,
• 23 százalékuk kívül-belül teljesen egyforma volt,
• 27 százalék pedig csomagolásában és összetételében is eltérő.

Tehát a politikusok által hangoztatott probléma a termékek 9 százalékát érinti. Az előzetesből az sem derül ki, hogy ezek mekkora eltérések, vagyis kimerítik-e az uniós direktívában emlegetett jelentős eltérést.

A kutatók levonták a következtetést:

Nincs arra utaló jel, hogy a vizsgált országok közül egyes földrajzi területeket következetesen megkülönböztetnének a gyártók.