Kevesebb mint egy hét múlva lejár a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. A NAV idén is elkészítette a tervezeteket, ezeket mindenkinek érdemes ellenőrizni, és ha kell, módosítani, különben a javaslat válik hivatalossá. De más dolgokra sem árt odafigyelni, ha nem akar pénzt veszíteni vagy bajba kerülni az adóhatóságnál.
A 2018-as már a harmadik olyan adóév, amikor a NAV készítette el a személyijövedelemadó-bevallások tervezetét. 4,5 millió bevallásról van szó, csaknem 500 ezerrel többről, mint 2018-ban, hiszen idén már az egyéni vállalkozók is kaptak ilyen összesítést. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben az MTI-nek azt mondta,
- 1,5 millióan már megnézték a rájuk vonatkozó tervezetet,
- közülük 1 millióan módosítás nélkül el is fogadták azt,
- 570 ezren pedig postán kapták meg az dokumentumot.
A pénzügyminiszter közlése szerint 3,5 millió tervezetre még rá sem néztek, noha az szja bevallásának határideje egy hét múlva, május 20-án lejár. Összeszedtük, mire érdemes odafigyelni, hogy az adózónak ne kelljen bírságot fizetnie, és a neki járó pénztől se essen el.
1. Hol nézhetem meg a bevallásomat?
A bevallások a NAV elektronikus felületére kerülnek, ez az e-SZJA, amely ügyfélkapus bejelentkezéssel érhető el. Akinek nincs ügyfélkapus regisztrációja, és a postást sem várja, hogy hozza a bevallását, a NAV ügyfélszolgálatán kérheti ki személyesen a tervezetet.
A NAV nem győzi hangsúlyozni, ellenőrizni kell az adatokat, mert az új rendszer ugyan sokat segít a bevallásban, de nem tévedhetetlen, nincs benne minden jövedelem. Például nem árt megnéznie az adatokat annak, aki önkéntes pénztárba vagy nyugdíjbiztosításra fizetett. Ha valaki egyszerre több helyre is utalt, döntenie kell, melyik pénztárba, illetve melyik biztosításra igényli a kedvezményt. Adójóváírás a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosításra is jár.
2. Mi történik akkor, ha javítani kell a bevallást?
Akinek van ügyfélkapus hozzáférése, május 20-ig javíthatja vagy kiegészítheti a tervezetet. A NAV április 30-ig már mindenkit értesített a visszatérítendő vagy a befizetendő adó összegéről, illetve arról, ha a nyilvántartott adatokkal nem stimmel valami.
3. Mit tegyek akkor, ha úgy látom, rendben van a tervezet?
Semmit – ez vonatkozik a postán és az online küldött dokumentumokra is. A papírokat nem kell visszaküldeni, vagy személyesen az ügyfélszolgálatra bevinni. Május 20-a után a tervezet automatikusan hivatalos adóbevallássá válik, ha valaki nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő.
4. Mit vesz alapul a NAV, amikor elkészíti a bevallást?
A hatóság alapvetően a munkáltatótól kapott adatokból dolgozik, ám ehhez hozzáadódhatnak egyéb, kifizetőtől származó jövedelmek is, amelyekről a NAV értesítést kapott. Ilyen lehet az értékpapír után szerzett jövedelem, amelyből az szja-t ugyan levonják és be is vallják, az egészségügyi hozzájárulást (ettől az évtől szochót) viszont nem.
A beérkezett adatok alapján állítja össze a tervezetet, és számolja ki a jövedelmet terhelő adót. Ehhez figyelembe veszi az év közben levont adóelőleget és a korábban kapott kedvezményeket. Az adóbevallásból kiderül, hogy az egyenleg nulla, rosszabb esetben fizetni kell, jobb esetben pedig pénz jár vissza.
A NAV ugyanakkor azt nem látja, ha valaki egy magánszemélytől kapott jövedelmet, ilyen eset lehet például a lakáseladás vagy -bérbeadás, esetleg a külföldről kapott pénz.
5. Kérhetek-e részletfizetést, ha adótartozásom van?
Igen. A személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra is kérhető pótlékmentes részletfizetés, ezt a bevallásban kell jelezni. Erre akkor van lehetőség, ha a hátralék összege nem haladja meg a 200 ezer forintot. Az első részlet befizetésének határideje 2019. május 20-a.
6. Akkor is elkészíti a NAV a bevallási tervezetemet, ha 2018-ban, év közben megszűnt a munkaviszonyom?
Igen. Nem számít, ha valakinek év közben több munkáltatója is volt, a tervezet minden, munkáltatótól származó jövedelmet tartalmaz. A kedvezményeket viszont ellenőrizni kell, a bevallást pedig szükség esetén módosítani.
7. Mit csináljak, ha külföldön dolgozom/dolgoztam?
Azoknak, akiknek külföldön van bankszámlájuk, az ottani kamatjövedelmet külön be kell vallaniuk. Erről az adatokat automatikusan megküldik a NAV-nak a kinti bankok. Ugyanez vonatkozik a külföldön szerzett osztalékra is. A külföldi munkajövedelem viszont nincs benne az adóhatóság nyilvántartásában, ebben az esetben a tervezetet ki kell egészíteni.
8. Mire figyeljek, ha családi adókedvezményre vagyok jogosult?
Ellenőrizni kell ezt is. Egészen pontosan azt, hogy a munkáltató pontosan tüntette-e fel a hónapokat, és az valóban szerepel-e a tervezetben. Azok, akiknek év közben átmenetileg nem volt jövedelmük, most érvényesíthetik a családi adókedvezményt.
9. Milyen adókedvezmény járhat még?
Bizonyos kiemelt betegségek után évi csaknem 90 ezer forintos adókedvezmény jár, hasonlóan azokhoz, akik rokkantsági járadékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosultak. Az, hogy pontosan mely betegségekről van szó, a 335/2009-es kormányrendeletből derül ki, amelyet azért is érdemes átnézni, mivel ettől az évtől bővült a támogatott kör. A kedvezmény akár öt évre visszamenőleg is jár.
Az első házasok kedvezménye is szóba jöhet annál a párnál, ahol legalább az egyik tag az első házasságát köti. A juttatást a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon belül lehet kérni, függetlenül attól, hogy az adózónak van-e munkahelye vagy sem.
10. Kapok-e a NAV-tól bevallást, ha tavaly csak gyermekgondozási díjban részesültem, más jövedelmem nem volt?
A NAV ilyenkor is készít tervezetet, ebben benne van a gyermekgondozási díj, mert az adóköteles társadalombiztosítási ellátás.
11. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást készítenem, ha nyugdíjas vagyok vagy 2018-ban csak rokkantsági, korhatár előtti, esetleg szolgálati járandóságot kaptam?
Mivel adómentes juttatásokról van szó, nem kell szja-bevallást benyújtani.
12. Kapok-e bevallási tervezetet, ha csak iskolai ösztöndíjat kaptam?
Az ösztöndíj adómentes bevétel, ezért azt nem kell bevallani.
13. Diákmunkásként munkaszerződést kötöttek velem, az így keresett jövedelmet is be kell vallanom?
Az szja-bevallást akkor is el kell készíteni, ha valaki csak rövid ideig állt munkaviszonyban, és kisebb összegű jövedelmet kapott. Függetlenül attól, hogy a diák mennyit keresett, adóznia kell utána.
13+1. Mit tegyek, ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő vagyok?
Az egyéni vállalkozóknak idén készítette el először a bevallását a NAV. Az adóhatóság arra figyelmeztet, hogy esetükben a dokumentum csupán egy „ajánlat”, ami nem válik automatikusan bevallássá. Ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni a vállalkozói tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel.
Az őstermelőkre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak, mivel a tevékenységükhöz kapcsolódó adatok nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában, így azok az adóbevallási tervezetben nincsenek benne, azt ki kell egészíteni, különben a NAV 50 ezer forint bírságot szab ki. Ha az őstermelőnek az ebből a tevékenységéből származó éves bevétele tavaly nem haladta meg a 600 ezer forintot, és más adóköteles jövedelme sem volt, akkor nem is kell bevallást benyújtania.
Fontos még, hogy az 1+1 százalékokról is május 20-ig lehet rendelkezni. A kétszer egy százalékból az egyik 1 százalékot regisztrált civil szervezet, míg a másikat olyan egyház kaphatja, amelyik rendelkezik technikai számmal. Erről nyilatkozni lehet online vagy a 18SZJA-EGYSZA lapon, külön borítékban. Ez viszont csak akkor lesz érvényes, ha az adózó befizette az adóját, és nincs adótartozása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.