Al Capone, a szervezett bűnözés atyja volt az első, akiről elmondhatjuk, hogy mosta a pénzt. Mégpedig szó szerint: önkiszolgáló, pénzbedobós mosodákat működtetett Chicago szerte, úgy, hogy a forgalomhoz egyszerűen „hozzákönyvelte” illegális bevételeit. Módszerét többen is megirigyelték, róluk ebben a hvg.hu-cikkben írtunk korábban.

Ami Magyarországot illeti, az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága 2018-ban kiadott jelentése szerint előbbre léptünk a pénzmosás elleni küzdelemben: az intézkedések hatékonyságát, illetve az ajánlásoknak megfelelést ellenőrizték, és a 2017-es „részlegesen megfelel” kategóriából a „nagyrészt megfelel” kategóriába tették át az országot.

A magyar kormány utoljára 2017 márciusában készített terjedelmes törvénymódosító javaslatot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására, azért, hogy a jogszabályok itt is igazodjanak az uniós irányelvekhez. A jogszabály 2017 júniusában lépett hatályba, ami azzal járt, hogy

• bővült a kör, amelynek jelentési kötelezettsége lett a készpénzmozgásról,
• erről nyilvántartást is kell vezetni,
• szigorúbban tárják fel, hogy az ügyletek mögött valójában kik állnak.

A már megszűnt Magyar Idők tavaly júniusban írta meg, hogy a NAV-hoz tartozó Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodához 2017-ben nagyjából 8600 jelzés futott be. Legtöbbször bankok, takarékszövetkezetek, befektetési, biztosítási és más pénzügyi szolgáltatók adtak információt. Volt olyan bank, amelyik több mint kétezer alkalommal kereste meg a szervezetet, míg a pénzváltók nagyjából nyolcszázszor. Arra is volt példa, hogy ügyvéd, közjegyző, postai szolgáltató és kaszinó is küldött információkat, hét esetben az államkincstár jelzett. Összesen valamivel több, mint kétszáz tranzakciót függesztettek fel 2017-ben, 123 esetben büntetőeljárás is indult – ez azt jelenti, hogy több mint ötmilliárd forint akadt fenn a bűnüldözés hálóján.

Túry Gergely

Jön az átvilágítás

A törvény nemcsak a banki, hanem az egészségpénztári, életbiztosítási ügyfelekre is vonatkozik, és azt is előírja, hogy a bankoknak 2019. június 26-ig át kell világítaniuk azokat az ügyfeleiket, akikkel 2017. június 26-a előtt kötöttek szerződést. Ez azt jelenti, hogy aki az elmúlt két évben nyitott számlát valamelyik bankban, annak most nem kell azonosítania magát. A Magyar Nemzeti Bank szerint erre azért van szükség, hogy a bankszámlák ne váljanak a pénzmosás finanszírozásának eszközévé.

Olvasónk már letudta a kötelező adategyeztetést, ami szerinte gördülékeny volt, igaz, egyszer azért felvonta a szemöldökét: „37 éve vezetem ugyanannál a pénzintézetnél a számlámat, el nem tudtam képzelni, mi az, amit még nem tudnak rólam” – mesélte. Meglepődve hallotta az ügyintézőtől, ha nem egyeztetik az adatokat, június 26-a után zárolják a számláját, semmilyen műveletet nem tud indítani.

Világos beszéd. Mit kell bevallanom?

– tette fel a kérdést. Mire az ügyintéző rutinszerűen elécsúsztatott két kinyomtatott nyilatkozatot, az egyikben arról kellett nyilatkoznia, hogy magánszemélyként nem adózik az Amerikai Egyesült Államokban, a másikban pedig arról, hogy nem kiemelt közszereplő. „Az elsőben biztos voltam, a másodikban is: Nem, nem adózom az Egyesült Államokban, és nem én vagyok a pénzügyminiszter. Annyit azért megkérdeztem, hogy nyilatkozatom hitelességét hogyan tudják ellenőrizni, mire az ügyintéző gyorsan magához húzta az aláírt nyilatkozatokat, és rám förmedt, ne tartsam fel a sort, még ketten várakoznak mögöttem” – tette hozzá.

Képünk illusztráció

MTI / Balaton József

Más azt mesélte, hogy cége ügyében kell az azonosításon átesnie: „ott tartok, hogy beszereztem a (30 napnál nem régebbi) cégjegyzéket, ez kb. 2 perc volt a cégbíróságon, de célzottan kell odamenni, mert nagyon rövid a nyitvatartási idő. Még most jön a banklátogatás, amit az nehezít, hogy a tulajdonostársaknak együtt kell odamenniük, illetve, hogy fél évvel ezelőtt a Magnetbank megszüntette zuglói fiókját, így a belvárosba kell menni, ahol nem lehet parkolni” - ecsetelte.  

Hogyan történik az azonosítás?

Nem mindegy, hogy az adategyeztetésnél lakossági vagy vállalati ügyfélről van-e szó: előbbieknél először a személyi igazolványt és lakcímkártyát fénymásolják le, majd kitöltetik velük a dokumentumokat arról, hogy nincs kiemelt közszereplői státuszuk, vagyis nem állami cég első számú vezetői, és nem is politikusok. A vállalati ügyfeleknek is igazolniuk kell a személyazonosságukat, a lakcímüket, és az adószámukat is meg kell adniuk.

Mivel a magyarországi bankok eddig is gyakran a szükségesnél több adatot kértek el az ügyfelektől szerződéskötéskor, előfordulhat, hogy valamelyik pénzintézet már most megfelel az előírásoknak, de erre valójában csekély az esély: a 2017 előtti szabályok ugyanis lazábbak voltak, sokaknál hiányzik valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat, amit most pótolni kell.

Megkerestük több kereskedelmi bankot, hogy megtudjuk, eddig hány ügyfelet sikerült azonosítaniuk, van-e lehetőség online ügyintézésre, és milyen büntetésre számíthat az, aki ezt elmulasztja. Összefoglaltuk, hogy az egyes pénzintézetekben mire kell számítani:

1. UniCredit Bank:

• az ügyfelek kevesebb, mint ötödét kell átvilágítani, köztük vannak lakossági, vállalkozói és vállalati ügyfelek is,
• az azonosításra személyesen és postai úton is van lehetőség.

2. OTP Bank:

• mind a lakossági, mind a vállalati ügyfélkört érinti az adategyeztetés,
• a vállalati ügyfeleket a bank levélben és e-mailben tájékoztatta, milyen nyilatkozatot kell a banknak benyújtani,
• ezt megtehetik személyesen, levélben és e-mailen is.

3. MKB Bank:

• az adategyeztetés lakossági és vállalati ügyfeleket is érint,
• a lakossági ügyfelektől a bank által nyilvántartott adatok egyeztetését és a közszereplői nyilatkozat kitöltését kérik,
• a vállalati ügyfeleknek a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot és a tényleges tulajdonosra vonatkozó közszereplői nyilatkozatot kell kitölteniük, és a bankhoz eljuttatniuk,
• a bank csak azokat az ügyfeleket szólítja fel nyilatkozat tételre, akikről nincs adat, vagy van, de az nem egyértelmű,
• a kitöltött nyilatkozatokat és az okmánymásolatokat postán és e-mailben is be lehet küldeni.

4. Budapest Bank:

• lakossági ügyfeleket nem érint a kampány, mivel az ő adataikat korábban már rögzítették,
• az érintettek 20 százalékát már azonosították,
• a többiek személyesen vagy levélben nyilatkozhatnak.

5. CIB Bank:

• valamennyi ügyfél érintett,
• elektronikus és postai levélben, mobilapplikáción, internetbankon és SMS-ben figyelmeztetik őket,
• az ügyet lehet e-mailben és levélben is intézni.

Kivétel erősíti a szabályt

Nem feltétlenül kell személyesen megjelenni a bankban, a törvény lehetővé teszi, hogy a hiányzó adatokat, okiratokat vagy ezek másolatát netbankon keresztül is be lehessen küldeni. Van, ahol arra is van mód, hogy a banki ügyintéző élő videó-kapcsolatban azonosíthassa az ügyfelet. Ezt azok tehetik meg, akik szerződéskötéskor már átestek a teljes körű ügyfél-átvilágításon, így most csak néhány nyilatkozatot, adatot vagy okmánymásolatot kell leadniuk – közölte a jegybank.

G Data

Ha valaki úgy dönt, hogy postán küldi be az okmányok másolatát, csak közjegyző által hitelesített és szükség esetén a magyar külképviselet által felülhitelesített másolatot fogadják el.

A bankoknak meggyűlhet a bajuk a külföldi ügyfelekkel: rájuk is vonatkoznak ugyanis a szabályok, csakhogy az egyes országok céginformációs adatbázisa nagy eltérő, az egzotikusabb államokban bejegyzett ügyfelekről szinte lehetetlen adatokat szerezni. Azt a megkérdezett bankoktól nem sikerült megtudnunk, hogy milyen arányban érintettek külföldi ügyfelek az azonosításban. Pedig ez egyáltalán nem mindegy: az, aki az adategyeztetést elmulasztja, június 26-a után se átutalni, se kártyával fizetni, se automatából pénzt felvenni nem tud majd.