Amikor hétfőn találkozik Orbán Viktor és Donald Trump, a kamerák előtt mindketten boldogok és mosolygósak lesznek – aztán elvonulnak tárgyalni, és akkor már keményebb pillanatok következhetnek. Azt már bemutattuk, hogy politikai szempontból mi lehet a találkozójuk célja, most pedig szakértőket kérdeztünk arról, pontosan milyen gazdasági ügyekről tárgyalhat a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök.

Az amerikai külügyminisztérium négy fő témát említett, amelyről szó lehet Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján:

• energia,
• kereskedelem,
• kiberbiztonság,
• nemzetbiztonsági kötelezettségek.

Energiaügyek: tudnak bármit kínálni, hogy távolodjunk az oroszoktól?

A Népszava úgy értesült, hogy már egy márciusi diplomáciai munkareggelin megígérte a magyar kormány az amerikaiaknak, hogy az ukrán-orosz tranzitszerződés 2020-as lejárta után is veszünk Ukrajnán keresztül érkező gázt. A lap nem kevesebbet állított, mint hogy ez az ígéret volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy létrejöhetett Trump és Orbán találkozója.

AFP / Sergei Supinsky

A tét nem csekély: gyakorlatilag ezen múlik, hogy Ukrajna megtartja-e a szerepét az európai gázellátásban, és megkapja-e a gázszállításért járó tranzitdíjat. De az energetikában máshol is megjelennek az amerikai érdekek. Alig fél év telt el azóta, hogy a lengyel állami gázszolgáltató, a PGNiG 24 évre szóló szerződést írt alá az amerikai gázkitermelő és gázszolgáltató Cheniere Marketing Internationallal cseppfolyós földgáz (LNG) szállítására. Ez nem csak jó üzlet az amerikaiaknak, hanem azt is jelenti, hogy jobban függetlenedik az ország az orosz energiától – annak próbáltunk utánajárni, hogy Magyarország esetében elképzelhető-e ilyen ügyről tárgyalni.

Már csak azért is, mert a lengyelek szerint drágább a cseppfolyós gáz, mint a hagyományos orosz gázszállítás. Varsóban viszont annyira erős a politika nyomás, hogy minél kevésbé szoruljanak az oroszokra, hogy ezért még egy pénzügyileg kevésbé jó megoldásba is szívesebben belemennek.

Az amerikai cél egyértelmű, ők azt szeretnék, hogy diverzifikálják az európai gázszállítást, de ez drágább lenne, mint ha a mostani módon kapjuk az energiát – magyarázta kérdésünkre Holoda Attila, egykori energiaügyi helyettes államtitkár. Mint mondta, az amerikai cél az, hogy a magyar kormánynak legyen szándékában leválni az orosz gázról, de hogy ez megvalósulhat-e, az

nem elsősorban pénzügyi ígéreteken fog múlni.

Az évi 8-9 milliárd köbméteres magyar gázfogyasztás nem tesz minket fontos szereplővé a nemzetközi piacokon, „a baj az európai egység megbontása” – mondta.

Azt ugyan nehéz kiszámolni, hogy pontosan mennyivel lenne drágább a cseppfolyós gáz, de annyi biztos: előbb ki kell építeni az infrastruktúrát ehhez, a gáz cseppfolyósítása, majd visszaalakítása pedig drágább, mint a mostani gázvezetékek fenntartása – mondta Holoda. Arra is emlékeztetett, hogy Horvátország ugyan épített LNG-terminált, de a magyar energiaellátás szempontjából ez nem megoldás, mert nincs csővezeték, amelyen ide érkezhetne a gáz. „Nehéz abba belegondolni, hogy Magyarország hirtelen vezetéket épít”, főleg úgy, hogy nálunk politikai kérdés, mennyire olcsó az energia – magyarázta.

Felmerülhet az a kérdés is: kaphatnak-e amerikai cégek nagyobb szerepet akár a paksi bővítés körül, például beszállítóként. Holoda szerint ez a kérdés sokkal egyszerűbb, hiszen „bármennyire szeretjük azt mondani, hogy mi diktálunk, az oroszok diktálnak”.

Túry Gergely

Kereskedelem: behúznak-e a kétfrontos háborúba?

A kereskedelem azért is lehet forró téma, mert két hét telt csak el azóta, hogy Orbán Viktor Pekingben tárgyalt, majd a kínai és a magyar külügyminiszter jelentős gazdasági együttműködésről egyeztetett. Márpedig Trump épp kereskedelmi háborúba vezényli az Egyesült Államokat Kína ellen.

Egy, a kereskedelempolitikára rálátó forrásunk erről annyit mondott: kaphat a kormány olyan kérést, hogy vigyázzon a kínaiakkal, de amíg nem érkezik olyan ajánlat, ami versenyezhet mondjuk a Budapest–Belgrád-vasút építésére adott kínai pénzzel, ez csak kérés marad. Különösen úgy, hogy az amerikaiak vámháborúba bonyolódtak Németországgal is, márpedig a magyar gazdaság sokkal inkább függ a némettől, mint az amerikaitól.

A Huawei-ből lehet még botrány

Egy pontja mégis lehet a magyar-kínai közeledésnek, amely az Egyesült Államok számára fontos lehet, és keményebb üzenetet is kaphat a kormány: a Huawei ügye. Szijjártó Péter nemrég magyar nemzetgazdasági és stratégiai érdeknek nevezte, hogy folytatódjon a jó együttműködés a kínai távközlési óriásvállalattal, és Varga Mihály is megerősítette, hogy a kormánynak esze ágában sincs a szakítás.

Márpedig amikor februárban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten járt, azt mondta, a Huawei biztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államok szövetségeseire. Ekkor még nagyon diplomatikusan fogalmazott: ha a cég „berendezései olyan helyen működnek, ahol fontos amerikai rendszerek is elhelyezkednek, az megnehezíti az együttműködést”. Nagy kérdés, most Trump nem lesz-e keményebb, mint a minisztere volt három hónapja. Főleg úgy, hogy amikor a sajtónak szivárogtatnak az amerikaiak, akkor már nem finomkodnak, a The Times-nak például három hete CIA-s források mondták azt, hogy tudják, a Huawei-t részben a kínai titkosszolgálat működteti.

Reviczky Zsolt

De fegyvereket szívesen veszünk

Egy pont van, amelyben Magyarország a lehető leginkább követi az amerikai érdekeket: a fegyverkezés. Miután Mike Pompeo a télen hadügyi szerződéseket is aláírt Orbánnal, a HVG egyszerűen úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a kormány a NATO elvárásai szerint fegyverkezik, hiába nyilatkozza a miniszterelnök azt, hogy a honvédelmet nem lehet a NATO-ra alapozni. Idén rekordot dönt a katonai költségvetésünk, és ennek komoly része a technikai fejlesztés, amelyekért nyugati szövetségeknek fizetünk. Nemrég a Direkt36 írt arról, hogy a kormány „rendkívül jelentős értékű” védelmi beszerzésekről tárgyal az USA-val – a szakértők azt gyakorlatilag biztosra veszik, hogy Orbán és Trump hétfői találkozóján ezek egy részét már be is jelentik.

A Trump-Orbán találkozó tétjéről, a lehetséges megállapodásokról és vitás kérdésekről itt olvashatnak további részleteket.