„Szélsőségesen valószínűtlen”, hogy az EU megvétózzák a brit kormány kérését, hogy még tovább halasszák a Brexitet – nyilatkozta Leo Varadkar ír miniszterelnök. A kérdés a jövő szerdai uniós csúcson kerül majd a 27 tagállami vezető elé, a politikus pedig úgy látja: ha bármelyikük leszavazná a haladékot, azt nem fogja megbocsátani a többi tagország.

A kérdés így inkább az, hogy a halasztás meddig fog majd tartani. Theresa May június 30-ig kérne időt most, hogy nem teljesítette azt a feltételt, hogy a kilépésről szóló megállapodás elfogadása esetén május 22-ig zárhatják le a kérdést. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk viszont rugalmasan kezelné a kérdést, és leginkább egy évet adna, amit a britek azért nem szeretnének, mert akkor meg kellene rendezniük az EP-választást. Ez különösen a kormányzó konzervatívoknak jönne rosszul, hiszen hiába számítanak ők a legnépszerűbb pártnak, a voksolás öngyilkosság lehet a számukra.

Ha viszont nem sikerül közös álláspontra jutniuk a feleknek, akkor április 12-én megállapodás nélkül zuhanhat ki a szigetország az unióból, ami nem csak a britek számára lehet kellemetlen, de az íreknek is – erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában a napokban Iain Lindsay brit nagykövet is. Ebben az esetben ugyanis automatikusan be kellene vezetni az ír sziget két fele között a határellenőrzést, márpedig ez szembemegy a sziget konfliktusait lezáró 1998-as nagypénteki békeszerződéssel.

Varadkar, aki az RTÉ rádiónak adott interjút kiemelte: senki nem akarja a no dealt, ezért valószínű a halasztás, ám „azt szeretnénk elkerülni, hogy a halasztás csak további bizonytalanságot és határozatlanságot idézzen elő”. Ezért érvel amellett, hogy maradjanak még hosszabb ideig a britek az EU-ban, és ezt az időszakot használják ki arra, hogy megállapodjanak a jövőbeni viszonyrendszerről is.