Öt gyógyfürdőt tesztelt a HVG az ország keleti felében, és arra jutott: bár van különbség a híres és kevésbé ismert termálfürdők között, korántsem akkora, mint gondolnánk.
Az abszolút rekorder Hajdúszoboszló méretei (összesen 17,5 ezer négyzetméternyi vízfelület) és látogatószáma (több mint 1,3 millió vendég évente) miatt előzi meg Hajdúnánást, Debrecent, Berekfürdőt és Tiszakécskét. A fürdővendégek persze nemigen számolgatják, mekkora vízfelület jut egy látogatóra éves átlagban, inkább arra kíváncsiak, milyen víz van abban a medencében, és milyen hatást várhatnak tőle. A rutinos vendég már a víz színéből is látja, gyógy- vagy nem gyógyvíz.
A látogatók szemében – különösen télen – az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen messze van a főépület a kinti medencéktől, de komfortérzetet növel az is, ha a medence mélyülő (így minden testmagassághoz megtalálható a nyakig érő víz élménye), illetve a fürdő felújítottsági foka, és az öltözőszekrényekhez kapcsolódó chipes technika is számít. Utóbbi nem feltétlenül úgy, ahogy elsőre gondolnánk: az idősebb vendégek idegenkednek az új móditól.
Bár Hajdúszoboszlón a vendégek csaknem fele külföldről érkezik, a hazai termálvizek elsősorban belföldi látogatókat vonzanak. Sajnos egy hosszú hétvége alatt nem lehet látványos javulást elérni: legalább kéthetes kúra javasolt, és nemcsak a medencékben kellene ücsörögni, hanem mozgás is javasolt mellé.
További részleteket a közép-alföldi gyógyfürdőkről a HVG e heti számában olvashat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.