Egy 300 forintos sorsjegy után az állam átlagosan 111 forintot nyer, a vásárló átlagosan 186 forintot kap vissza. 2017-ben a Szerencsejáték Zrt. 90 milliárd forintot szedett be kaparós sorsjegyekből.
A kaparós sorsjegyek váltak az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. egyik legfőbb bevételi forrásává, írja a G7.
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. által forgalmazott kaparós sorsjegyeknek ugyanis meglepően olcsó az előállítása: a legdrágább 85 forintba, a legolcsóbb előállítása pedig kevesebb mint 3 forintba kerül a sorsjegyeket gyártó Las Vegas-i cég számára. Ami azt jelenti, hogy a legköltségesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., de a jellemző arány csak 1-2 százalék.
A Szerencsejáték Zrt. a sorsjegyekből befolyt összeg mindössze 62-70 százalékát osztja vissza a játékosoknak, így egy vevő egy 300 forintos sorsjegy után átlagosan nagyjából 186 forintot kap, az állam pedig 111 forintot.
A G7 gyűjtéséből kiderül: tavalyelőtt 90 milliárd forintot kaszált kaparós sorsjegyeken az állam, 2016-ban 77 milliárdot, míg 2016-ban még csak 18 milliárdot, vagyis az ebből a szerencsejáték-fajtából származó haszon rohamosan növekszik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.