Megint a zöldségek ára húzta az inflációt – derül ki a most közölt, januári adatokból. A KSH összesítése alapján az élelmiszerek ára is jóval a 2,7 százalékos átlag felett, 4,2 százalékkal nőtt, de ebben a termékcsoportban is voltak egészen drasztikus drágulások. A liszt például 8,7 százalékkal került többe 2018 januárjához képest – és a malmok áremelése után a drágulás vélhetően a közeljövőben sem fog megállni. Így az sem meglepő, hogy egy év alatt 5,8 százalékkal lett drágább a kenyér.

Az átlagosnál magasabb élelmiszerdrágulás ráadásul úgy alakulhatott ki, hogy voltak termékek, amelyeknek még csökkent is az ára. Az egyik ilyen a tojás, amely 2017-ben jelentős dráguláson ment át amiatt, hogy egy vegyszerszennyezés után a készlet drámaian lecsökkent Európában. A termék ára 25 százalékkal esett vissza 2018 januárja és az idei év első hónapja között – igaz, most még mindig tíz százalékkal drágább, mint 2017 januárjában, amikor tíz darabot átlagosan 367 forintért lehetett venni.

Csökkent az alma ára is – ez nem csak a statisztikai hivatal összesítéséből látszik, de az Agrárgazdasági Kutatóintézet számaiból is. Az AKI piaci árinformációs rendszere nem átlagárat mutat, hanem egyes piacokon a leggyakoribb árakat. És amíg a statisztikai hivatal csaknem 13 százalékos áresést mutatott ki, a piacokon egyes fajtáknál ez meghaladhatja a 20 százalékot is.

Ledó Ferenc, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) elnöke kiemelte a hvg.hu-nak: az almából egész Európában csúcstermelés volt tavaly, ez meglátszik az árakban is – a magyarországi jó termés pedig abban, hogy a kapható almák 95 százaléka még mindig hazai.

Jó hír, hogy az alma ára húzza magával a déligyümölcsökét is. A narancs vagy a mandarin ára jellemzően 20-30 százalékkal magasabb az almáénál – és ez az árkülönbség most azt eredményezi, hogy amíg tavaly a 350-400 forintos almaárhoz igazodtak a kereskedők, most a 200-250 forintoshoz – magyarázta a FruitVeb elnöke.

Itt azonban nagyjából vége a jó híreknek.

A tárolt zöldségekért, a hagymafélékért, a burgonyáért, de főleg a petrezselyemért is szokatlanul sokat kell ebben a szezonban adni. Ezeknek a termékeknek az esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szokásosnál jóval kevesebb termett belőlük. És nem is nálunk a legrosszabb a helyzet: amíg Magyarországon 20-25 százalékos volt a terméskiesés, Európában már 30-40 százalékos. Ez azért gond, mivel a hazai kiesést általában importtal pótolják a kereskedők – ez most sokkal drágábban sikerül, mint általában.

Ezeknek a zöldségeknek a piaca május végére normalizálódhat – persze ha az időjárás is kedvező lesz –, akkor jelenik meg az idei termés. Addig már nem  várható különösebb drágulás, sőt, akár kismértékű csökkenés is elképzelhető – Ledó Ferenc szerint ennek a jelei már látszanak a hagyma esetében. Erre az a magyarázat, hogy a magasabb ár miatt kevesebb fogyott a termékekből, mostanra viszont már igyekeznek túladni a még meglévő készleten, hogy tavaszra újra legyen szabad tárolókapacitás.

Más a helyzet a primőrökkel, bár az itt is igaz, hogy jórészt importot veszünk: ebben az időszakban ezeknek a zöldségeknek legfeljebb 10-20 százaléka belföldi, és április közepéig nem is nagyon változik már a helyzet. A paprika, az uborka vagy a paradicsom esetében is áremelkedést tapasztalhat, aki boltba, piacra jár. Ez nem annyira drasztikus, mint például a petrezselyem vagy a hagyma esetében, ám annál inkább hozzá kell majd szoknunk. A drágulást ebben az esetben ugyanis jórészt a bérek emelkedése okozza, márpedig ezeknek a zöldségeknek a termesztése munkaigényes – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc.