Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ötvenmilliárd forint fölött jár a kártérítés, amelyet az állam fizethet az utalványos piac átalakítása miatt; beszólt a kormány a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjének; Magyar Nemzet néven jelenik meg a Magyar Idők. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
23 milliárd forintot, valamint kamatokat fizethet a magyar állam a Sodexónak az utalványos piac átalakítása miatt. A cég azért perelte be az államot, mert még 2012-ben kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték, ez pedig szerintük (és az EU Bírósága szerint is) hátrányos megkülönböztetés. A kormány már be is jelentette, hogy fellebbeznek.
A bíróság azt is figyelembe vette a döntésekor, hogy a piacot 2012 előtt uraló cégek, a Sodexo, a Cheque Déjeuner és az akkor még Ticket Restaurant néven szereplő Edenred kiszorultak a magyar piacról. A két másik cég már korábban kártérítést kapott, a Sodexo mostani győzelme azt jelenti, hogy jócskán 50 milliárd forint felett lehet a végösszeg, amit kifizettetnek kártérítésként, ha a kormány fellebbezései nem lesznek sikeresek.
Páros lábbal szállt bele a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Miután a repülőtéren 6,5 milliárd forintos fejlesztési programot jelentettek be, Schneller Domonkos egy levélben bádogvárost, karámot, koszt emlegetett, és azt, hogy nincs oka elhinni, hogy megvalósítják az ígéreteket.
Megpróbáltunk utánajárni, mi lehet a meglepően kemény beszólás oka. Lehetséges, hogy a reptér kiépítendő vasúti kapcsolata miatt van vita a kormány és a Budapest Airport között, de az is elképzelhető, hogy valakinek nem tetszik, hogy egy stratégiai cég még nem az államé. Vagy egyszerűen tényleg a kosz és a csikkek zavarják a kormányt.
Hat békési településen tavaly nyár óta működik az ingyen ebédet osztó népkonyha. Többet is szeretett volna a bűncselekményekkel meggyanúsított Simonka György parlamenti képviselő indítani, de a helyi polgármesterek nem álltak kötélnek. Tótkomlóson viszont azóta is működik a népkonyha, de a helyi képviselők, pártállástól függetlenül, szinte kezdettől fogva gyanakvással fogadták.
Mindenkinek kellemetlen egy olyan szolgáltatást piszkálni, amely könnyebbé teheti a valóban nehéz körülmények között élők mindennapjait. Csakhogy sokak szerint túl sok normatívát igényelnek a népkonyhák, nem a valós fogyasztás után. Hogy ez tényleg így van-e, azt nem egyszerű kideríteni, mindenesetre mióta csak taj-számért adják ki az ebédet, sokkal kevesebben esznek ott.
A hét képe: Donald Tusk és Theresa May az újabb Brexit-tárgyalás után. Arcuk tükrözi a helyzetet.
Tíz hónappal a bezárása után, a G-nap negyedik évfordulóján újra megjelent a Magyar Nemzet – így is lehet értelmezni azt, hogy a lap keddtől ismét ott van az újságárusoknál. Vagy úgy is: először jelent meg Magyar Nemzet néven a Magyar Idők. Az időzítés szimbolikusan is jelzi, hogy a NER totális győzelmet aratott Simicska Lajos fölött.
Megnéztük, mennyiben lett más a helyzet az országban attól, hogy az elmúlt négy évben lecserélték az oligarchákat. Az egykori Simicska-cégek jelentős része mostanra Mészáros Lőrinc közelébe került, a médiabirodalom koncentrációja most akkora, amilyenről Simicska csak álmodni mert. Ami pedig a csúcsoligarchák gazdagságát illeti: Mészáros vagyona ma több mint ötszöröse annak, mint amennyi Simicskáé volt a csúcson.
Az nem újdonság, hogy a várható élettartam kimondottan alacsony Magyarországon, de most az Eurostat azt vizsgálta meg, mennyi időt tölt egészségben egy magyar. Ez az eredmény is lehangoló.
Arra jutottak ugyanis a statisztikusok, hogy a magyar nők átlagosan 60,2 egészségben eltöltött évre számíthatnak, de még így is jobban jártak, mint a férfiak, akiknél 59,5 év az átlag. Vagyis úgy is nézhetjük a számokat: az átlagos magyar egyetlen egészségben eltöltött nyugdíjas évben sem reménykedhet.
Hatott az Audi-sztrájk példája több más cégnél is. A Tescónál a bérszámfejtők szüntették be a munkát – aztán a megyei kormányhivatal ellenőrei is megjelentek az irodaközpontban, hogy megnézzék, mindenki megkapja-e a fizetését. A miskolci SEG Automotivnál a figyelmeztető sztrájkig jutottak el.
A hatvani Bosch-gyárban más a helyzet: ott a szakszervezet azzal büszkélkedik, hogy a cégvezetés majdnem minden kérésükre igent mondott, annyira el akarják kerülni a munka leállását. Érthető is ez valahol: már kiderült, hogy egy gyár számára nagyjából bármilyen megoldás jobb a sztrájknál, az Audinál például tízezernél is több autó nem készült el a győriek akciója miatt.
Halált előidéző gondatlan közveszély okozás miatt rendelt el nyomozást a nyergesújfalui azbesztgyár ügyében a rendőrség. A büntetőeljárás nem kártérítésről szól, hanem arról, hogy az elhalálozások és betegségek kialakulásának személyi felelősét a rendőrség kinyomozza és a bíróság a büntetőjogi felelősségét megállapítsa és megbüntesse.
A héten döntést hozott a Kúria egy másik, azbesztszennyezéssel összefüggő haláleset miatt. A Fővárosi Törvényszéknek egy újabb elsőfokú perben kell körüljárnia, mindent megtett-e az állam annak érdekében, hogy a selypi cementgyár működése miatt egy ottani férfi ne kapjon halálos azbesztmérgezést. A Kúria ítélete szerint fennáll az államnak, mint tulajdonosnak a kártérítési felelőssége a gyár szomszédságában lakók „szükségtelen zavarása” miatt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
