A Miniszterelnökség helyettes államtitkára hosszú levélben részletezte, hogy milyen szörnyűek az állapotok a budapesti reptéren, miközben ez a kontinens egyik legjövedelmezőbb reptere.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, bud:plus program néven 6,5 milliárd forintból fejlesztik a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, ennek részeként például április 1-jétől bevezetik az önkiszolgáló csomagfeladást, hogy így enyhítsenek a reptéri zsúfoltságon és a hosszú várakozási időn.
A fejlesztésekről beszámoló AIRportalnak ezzel kapcsolatban levelet küldött Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, aki komoly kritikát fogalmazott meg a reptér működésével kapcsolatban.
Schneller szerint a Budapest Airport Zrt. "hangzatos vállalásai" az elmúlt évek tükrében, a repülőtéri állapotokat ismerve legalábbis érdekesek, és szerinte a Kádár-kort idézik, a reptér üzemeltetését ismerve ugyanis nehezen hihetőek.
Az milyen már, amikor közel tizenöt év bizonyítási lehetőség után egy üzemeltető cég hirtelen rádöbben, hogyan is kell a mellékhelyiséget takarítani, azaz mi is lenne a dolga valójában, majd pedig nagy ívű kampánnyal, ötletcunamival kezd házalni? Hogy márpedig mostantól lesz ám itt majd tiszta vécé, s minden. Sőt: minden is
– írja Schneller a levélben, amelyben felveti:
Mit kezdjünk azzal, ha egy olyan társaság, olyan menedzsment ígéreteit, színes terveit, hivatkozásait, fogadkozásait olvassuk, amelynek közel tizenöt éve lett volna arra, hogy bizonyítson? Egy olyan üzemeltető, amely másutt furcsa módon tudja, hogy mi a dolga, és azt milyen színvonalon kell(ene) végeznie.
A helyettes államtitkár szóvá teszi, hogy a budapesti reptéren nem szokott papírtörlő lenni a mosdóban, a magyaroknak nem jár építészeti minőség, nem jár tiszta WC, és benne szappan, papír, tisztaság.
Nekünk bádogváros, karám jár, folyamatos és bosszantó zsúfoltság mindenütt. Nekünk babakocsival vagy csomagokkal is csak a lépcsőzés jár a karámig vagy a karámtól a kijáratig, se lift, se mozgólépcső, ahogy bárhol Európában. Nekünk kerozingőzös várakozás a tűző napon, csapó eső és tumultus jár, meg kiabálás, az jár. Hallottunk már olyat máskor is persze, hogy nekünk minőségben kevesebb is elég…
Jó példaként említi a stockholmi, athéni, hamburgi, düsseldorfi repülőteret, amelyhez képest a budapestin szerinte elmaradottak az állapotok:
A gép jó száz méterre áll meg a termináltól. Öreg, kerozinszagú buszon zötyögünk, mint a heringek – a dilatációs hézagok ütemére. Legalább nem az esőben sétálunk a géptől a fedett karámig, végül is, aminek a végén évek óta egy kerengő és egy lépcső fogad, ahol lényegében minden utas emelgeti a gurulós bőröndjét. Évi 80 milliárdos bevétel mellett tényleg pont arra nem jut pénz, hogy itt egy rendes bejárat és egy rámpa legyen? Ha eddig nem érdekelte ez a repteret, majd épp most fogja?
– teszi fel a kérdést, majd szóvá teszi azt is, hogy míg máshol az adott ország nagyjai vagy látványosságok képei fogadják az érkezőket, addig Ferihegyen a "puritanizmus, takarékosság" a jellemző, "'merjünk kicsik lenni' csendje", "cserébe viszont a dolgunkat nem tudjuk elvégezni, mert a WC lezárva". Schneller leírása szerint a terminál előtt vagy a kilátóteraszon is hetek óta gyűlik a szemét, a földön pedig csikktenger látható.
Hozzáteszi, hogy emellett a cégbírósági adatok szerint nálunk üzemel a kontinens egyik legjövedelmezőbb repülőtere, de ez azt is jelenti, hogy
itt költenek a bevételekből legkevesebbet munkabérekre, csomagátvizsgáló-berendezésre, flóraszeptre, bármire – és persze, nem utolsósorban az utasok kényelmét szolgáló fejlesztésekre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.