Több kárt okoz a nemzetgazdaságnak az, hogy emberek betegen bemennek a munkahelyükre, mint a táppénz és a betegszabadságok. Magyarországon mégis megvan az oka annak, hogy nem mernek a dolgozók otthon maradni.
Mindenki ismeri az embert, aki még betegen is bemegy dolgozni, nehogy egy napot is ki kelljen hagynia. Sőt, legyünk teljesen őszinték: valószínűleg mindegyünk volt már az az ember, aki köhögve, lázasan ült a munkahelyén, kollégái legnagyobb örömére. Annyira sokan próbálnak betegen dolgozni, hogy már a tudományos kutatások is foglalkoznak azzal, milyen hatása van a cégekre és a gazdaságra az ilyen munka.
Arra, hogy valaki mindenáron munkába jár, angolul a presenteeism szót használják – a magyarban nincs olyan kifejezés, amely ennyire tömören foglalná össze a jelenséget, amikor az ember nem lógós, hanem éppen ellenkezőleg: ha kell, ha nem, bent van.
A számok azt mutatják, nem csak magának árt az, aki betegen dolgozik, a munkahelyének sem tesz jót, és a nemzetgazdasági hatás is negatív. Sőt számszerűsíthetően több kárt okoznak a betegen is munkába álló emberek, mint amennyi pénz kiesik a betegszabadságok miatt.
Több tényező is befolyásolja, hogy az ember mennyire hajlamos betegen is dolgozni. Egy 2007-es kutatás arra jutott: nem azokban a legnagyobb a hajlam a betegen munkába járásra, akik az állásukat féltik, hanem azokban, akik úgy érzik, iszonyatos mennyiségű munkájuk halmozódna fel, ha betegszabadságot vennének ki. Egy másik kutatás szerint minél inkább úgy gondolja valaki, hogy nehezen pótolható a tudása, annál könnyebben veszi rá magát, hogy leszedálva is dolgozzon. A vizsgálatot végző orvosoknak volt annyi önkritikájuk, hogy a saját kollégáik között kérdezzenek körbe, és az derült ki: az orvosok 80 százaléka rendelt már betegen, pedig ha valakik, ők tényleg tudhatnák, hogy ez micsoda károkat okozhat. De hogy még ijesztőbb adat is itt álljon: a CDC, az Egyesült Államok legnagyobb állami egészségügyi kutatóintézete arra jutott,
az ételfutárok és konyhai dolgozók 12 százaléka úgy is dolgozott már, hogy közvetlenül előtte hányt vagy hasmenése volt.
Dollárok százmilliárdjaiban mérhető a kár
A CDC úgy számolt: az Egyesült Államok gazdasága évente 150 milliárd dollárt bukik azokon, akik betegen mennek be dolgozni. Egy betegen dolgozó ember átlagosan évi 1685 dollárjába kerül a cégnek, azaz közel 470 ezer forintba. Ez azt jelenti, hogy a cégek összes egészségügyi okú veszteségének 60 százalékát a presenteeism okozza, és csupán 40 százalékot tesznek ki a betegszabadságok. Az összeg több összetevőből áll össze:
- a beteg dolgozó kevesebbet termel,
- rosszabb minőségben,
- mások kénytelenek a saját munkájuk mellett azzal foglalkozni, hogy a beteg hibáit kijavítsák,
- és még a többi dolgozó munkamorálját is lerontja, ha köztük van egy beteg kollégájuk,
- azt pedig hozzá sem tették, pedig alap, hogy egy beteg ember körbefertőzheti a munkatársait is.
A kutatás arra is rávilágított: a középkorúakon akkora a nyomás, hogy ha a munkahelyük hajlandó elengedni őket betegszabadságra, ezeket a napokat saját gyógyulásuk helyett akkor használják fel, amikor a gyerekeik vagy a szüleik betegek.
De nem érdemes azzal nyugtatni magunkat, hogy ez csak a munkamániás amerikaiakra igaz. Az élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó uniós alapítvány, a Eurofound egy 2012-es felmérése szerint az európai dolgozók 43 százaléka is bejár dolgozni betegen. Egy brit kutatás pedig 2015-ben jutott arra, hogy az Egyesült Királyság cégeinek évi 15 millió font kárt okoznak a betegen dolgozók. Egy szempontból azért sokkal jobb a helyzetünk, mint az amerikaiaknak: az EU szinte minden országában jár a betegszabadság, míg az amerikai munkahelyek harmadában nem.
Ami Magyarországot illeti, a legrészletesebb kutatás a témában még 2011-ben készült. Kollányi Zsófia szociálpolitikus-közgazdász elemzésében úgy számolt, hogy a magyar GDP 1,5 százalékát bukjuk el évente a presenteeism miatt. Nyolc éve közel 410 milliárd forintot jelentett ez, a járulékos költségeket is hozzászámolva pedig már 524 milliárdot. (Ma már ennek közel másfélszeresével kellene számolni.) Összehasonlításképp: a betegszabadságokon és a táppénzen ugyanabban az évben járulékos költségekkel együtt összesen 281 milliárd forintot bukott el a gazdaság.
A presenteeism továbbgyűrűző hatásait az ausztrál Medibank egészségbiztosító kutatása vizsgálta. A cég azt modellezte, mi lenne, ha mindenki abbahagyná a munkát, amint rosszul érzi magát. Az eredmény látványos:
- a GDP 2,7 százalékkal nőne,
- a háztartások kiadásai 3,3 százalékkal emelkednének,
- az export 2,7, az import 2,1 százalékkal volna magasabb,
- a beruházási ráta 2,6 százalékkal nőne.
Igaz, ők nem csak a fizikai betegségekkel számoltak: a kutatás szerint az ausztrál cégek egészségügyhöz kapcsolódó veszteségeinek ötödét az okozza, hogy emberek depressziósan dolgoznak.
Mi lenne a cégek dolga?
Pedig a dolgozók gyakran sokkal könyörtelenebbek magukkal, mint a főnökeik. A CBS elvégzett egy felmérést, ebben az jött ki: az amerikai munkaadók 62 százaléka hazaküldi a beteg alkalmazottjait gyógyulni. Egy finn felmérés pedig azt hozta ki, hogy sokkal kevesebben mennek be betegen dolgozni azoknál a cégeknél, amelyek bemondásra adnak három nap betegszabadságot anélkül, hogy orvosi papírt kellene vinni.
A témában végzett kutatások arra is megpróbáltak választ adni, mit tehetnek a cégek, hogy a dolgozóik ne menjenek be betegen. Nem meglepő: sokkal kevesebb munkaóra esik ki a kényszerből bent maradók miatt ott, ahol jó a főnökök és a beosztottaik kapcsolata. Jobb a helyzet akkor is, ha lehet otthonról dolgozni – igaz, ez arra is sarkallhat, hogy az ember a betegágyból dolgozzon, ahelyett, hogy kipihenné magát. Sokat segít, ha a munkaszervezés olyan, hogy a betegségből visszatérő ember nem a felgyülemlett feladatai pótlásával tölti az első munkanapját. Az a tipp, hogy adjon a vállalat betegszabadságot, minket Európában nem érint, itt ez megvan. Az viszont már számunkra is fontos tanács: tegyék világossá a dolgozók számára, hogy a táppénz vagy a betegszabadság nem számít lógásnak, sőt, mindenki akkor jár jobban, ha a beteg munkás hazamegy.
Nem mernek elmenni betegszabadságra a kevesebb pénz miatt
Akármennyire is fontos, hogy otthon pihenjen a beteg, a pénz nagy úr. Magyarországon évi 15 nap betegszabadságot lehet kivenni (a 12 év alatti gyerekek szülei a gyerek betegsége alatt is megkaphatják ezt), ekkor fizetésként a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha viszont valaki már 15 napnál többet hagyna ki, akkor táppénzre kell mennie. Ekkor a jövedelem 60 százalékát kapja meg a dolgozó, de naponta legfeljebb a minimálbér tizenötödét. Jellemző, hogy az Eurofound tanulmánya szerint Magyarországon is akkor nőtt meg látványosan a presenteeism, amikor 2009-ben szigorítottak a táppénz megítélésének szabályain és csökkentették a táppénz összegét.
Vagyis a szabályozás afelé mutat, hogy az ember inkább titkolja el, hogy beteg, és menjen be a munkahelyére csak azért is. Utána pedig csodálkozunk, hogy az átlagos magyar 60 egészséges évre számíthat, vagyis még az előtt lerobban a szervezete, hogy elérné a nyugdíjkorhatárt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.