Ezen a „majdnem csúcstalálkozón” sok múlhat, hiszen az óra ketyeg: 90 napos fegyverszünetet kötött egymással az USA és Kína a kereskedelmi háborúban még Buenos Airesben, ahol Donald Trump és Hszi Csin-ping egyaránt részt vett a G20 csúcstalálkozón. December elsején indult a visszaszámlálás, a karácsony és az újév idején nem sok minden történt. Most viszont felgyorsulnak az események, hétfőtől Pekingben tárgyal egy amerikai küldöttség.

A delegációt Jeffrey Gerrish, a kereskedelmi főtárgyaló helyettese vezeti. A főtárgyaló egyébként a kínaiak mumusa, Robert Lightizer, akit Trump azzal bízott meg, hogy irányítsa az egész folyamatot. Maga az elnök pénteken igen optimistán nyilatkozott, „mi jól állunk, a kínaiak rosszul”. Vagyis Peking rákényszerül az alkura az Egyesült Államokkal – érvelt Trump.

Ez nem zéró végösszegű játszma 

Ezzel a megállapítással vezette föl a pekingi álláspontot egy kantoni konferencián Vang Csi-san alelnök. Nem is túlságosan burkoltan bírálta Trumpot, aki úgy fogja fel az egészet, mint egy bokszmérkőzést a két nagyhatalom között. A kínaiak szerint olyan egyezmény kell a világ két legnagyobb hatalma között, mely mindenkinek jó. Nemcsak Pekingnek és Washingtonnak elfogadható, de a globális gazdaságot is felfelé viszi, és nem lefelé húzza.

Egyáltalán nem igaz, hogy az USA-nak jól megy, Kínának pedig rosszul

Erre mutat rá egy gazdasági tanácskozás Pekingben, ahol a Csinghua egyetem és a China Daily szervezett évnyitó konferenciát a globális gazdaságról. A Csinghua egyetemet amerikaiak alapították Pekingben a huszadik század elején, és Kína legnagyobb presztízsű egyetemének számít. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is.

 Az egyetemi tanárok Pekingben emlékeztettek arra, hogy a New York-i tőzsdét ugyancsak megrázta az Apple gyengélkedése, melyet az amerikai óriás vezére a kínai problémákkal indokolt. Persze nem annyira a jelennel, mint inkább a jövővel foglalkoztak. Elsősorban azzal, hogy a mesterséges intelligencia mennyire átalakítja majd az egész globális gazdaságot. Idézték az amerikai McKinsey intézet prognózisát, mely szerint 2030-ban a termelékenység növekedésének döntő hányadát a mesterséges intelligencia adja majd. Kína ezen a területen az élre tör, és ez komolyan aggasztja az Egyesült Államokat. A Huawei-ügy és a kínaiak holdra szállása jól mutatta az elmúlt napokban, hogy a kínaiak ezen a téren nem a levegőbe beszélnek. Hatalmas pénzekről van szó, a McKinsey prognózisa szerint 2030-ban a mesterséges intelligencia 13 ezer milliárd dolláros hozzájárulást jelent majd a globális gazdaság összteljesítményéhez.

Kereskedelmi háború vagy béke – Davosnak döntő szerepe lehet

Legalábbis így véli a South China Morning Post, mely az első között számolt be arról, hogy Trump Vang Csi-san alelnökkel tárgyal majd a svájci városkában. Két éve maga Hszi Csin-ping képviselte Kínát, Trump mint az USA frissen megválasztott elnöke, nem jött el. A kínai államfő nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott, mert kiállt a globalizáció mellett és elítélte a gazdasági nacionalizmust. Tavaly Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviselte Kínát, ő is azt ígérte, hogy a Mennyei Birodalom tovább folytatja a nyitás politikáját, és nem zárkózik be a Nagy Fal mögé.

Vang Csi-san, a tűzoltó 

A kínai alelnök régi motoros, korábban ő irányította a gazdasági reformot, ahogy most a Harvard egyetemen végzett Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Gyerekkori jó barátja Hszi Csin-ping elnöknek, mindketten „kis vörös hercegnek” születtek. Vagyis már a szüleik is a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt fontos vezetői voltak. Vang Csi-san már túllépte a korhatárt, ezért nem tagja a csúcsvezetésnek – hivatalosan. Hírek szerint továbbra is részt vesz a Tiltott Városban ülésező Állandó Bizottság ülésein. Elmondja a véleményét, de szavazni már nem szavaz. Minthogy bírja Hszi Csin-ping bizalmát, ezért mind otthon, mind külföldön nagy figyelemmel hallgatják. A pártvezetés tűzoltójának tartják, mindig oda küldik, ahol vészhelyzet van. Korábbi megbízása az volt, hogy ő irányította az országos kampányt a korrupció ellen. A kampány során a legfelső vezetés egykori tagjaiból is sokakat levadásztak.

Mire megy a kínai veterán Donald Trumppal Davosban?

Ebből a szempontból döntő fontosságúak lehetnek azok a tárgyalások, melyeket hétfőn kezdtek el Pekingben. A kereskedelmi háborúnak nagyon sok apró részlete van, de ha sikerül valamilyen áttörést elérni, akkor a „majdnem csúcson” is könnyebb lehet Trump egyezkedése Kína alelnökével. Trump gyors és látványos eredményekre törekszik, a kínaiak viszont hosszú távra játszanak. Nem véletlenül emlegették a 2030-as dátumot Pekingben az évnyitó konferencián, a kínaiak akkorra tervezik azt, hogy beérik az Egyesült Államokat és teljesen egyenlő partnerként tárgyalhatnak vele. Az 1,4 milliárd lakosú Kína és a 315 milliós Amerika versengése már régen elkezdődött, de a kínai reformok atyja azt tanácsolta mindenkinek a hazai vezetők közül, „ne dicsekedjünk a sikereinkkel, ne fedjük fel a kártyáinkat idő előtt. Az idő ugyanis a kínaiaknak dolgozik” – vélte Teng Hsziao-ping, aki negyven éve elindította a gazdasági reformot a Mennyei Birodalomban.