Nemhogy közelítenénk Ausztriához, de az életszínvonalat tekintve egyre messzebb kerülünk nyugati szomszédainktól – derül ki a GKI elemzéséből, amelyben arra keresték a választ a gazdaságkutató munkatársai, hogy 2030-ra utolérjük-e az országot.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Ezzel 2017-ben elértük el újra az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4%-át). A Világbank folyóáras, egy főre jutó GDP-adatait összevetve a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik: a fejlettségünk az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll – állapította meg a GKI.

Az elemzők különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján azt vizsgálták, hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében. Először a 2002 és 2017 közötti, majd a 2010 és 2017 közötti reál-GDP-növekedést számítottuk ki a két ország esetében. A két növekedési ütem közel áll egymáshoz, a Magyarország számára kedvezőbbel számoltak, míg egy optimista, 4%-os növekedési ütemmel is kalkulálták hazánk várható helyzetét.

Vásárlóerő-paritáson a 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2%-ára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4%-os magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7%-ára juthatnánk el – derül ki az elemzésből.

2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2%) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7%) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4%-os növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3%-ára érünk el 2030-ra.

Amennyiben az árfolyam erősödne a jelenlegi szinthez képest, úgy a felzárkózás erőteljesebb lehetne, de ez fordítva is igaz: gyengébb árfolyam mellett csökken a folyóáras felzárkózás üteme.