Gazdaság hvg.hu 2018. december. 19. 09:09

Drágállja a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonalat, új eljárás jön

Új eljárást rendel el a kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett.

Az MTI azt írja, a Soroksár és Kelebia között vasútvonal fejlesztésének költsége 2018 májusában 578 milliárd forint volt, a versenyeztetés utáni legjobb ajánlat 693 milliárd forint.

Ezt a többletköltséget a kormány nem vállalja, ezért új beszerzési eljárást rendelt el.

Ennek következtében az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan 2020-ban. A kormány azért fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád–Budapest-vasútvonal érintésével szállítsák.

A vasútvonalról egy évvel ezelőtt Orbán Viktor azt mondta, másodlagosnak tartja, hogy a beruházás „forintban hogyan térül meg”, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez a szállítási útvonal hazánkon keresztülmegy, és „ez a tény önmagában felértékeli Magyarországot”, megnöveli a súlyát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júniusban úgy nyilatkozott, hogy a projekt munkahely-teremtési, logisztikai és pénzügyi szempontból is nagy előnyöket jelent Magyarország és Szerbia számára.

Hozzátette: a beruházáshoz nyújtandó kínai hitelről még folynak a tárgyalások. A magyarországi szakasz fejlesztéséről akkor azt mondta: az építkezésről szóló tender dokumentációját harminc cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést, mindkettő magyar és kínai vállalatokból áll.

zöldhasú
Hirdetés
Gazdaság Fülöp István 2024. december. 27. 12:00

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.