Szeged sem kilakoltatásmentes övezet, a múlt héten is egy elvált nőnek kellett elhagynia a lakását tizenhárom éves gyermekével együtt, mert milliós tartozása volt. De nemrég írtunk arról is, hogy egy ötgyermekes, rendesen fizető családot lakoltattak ki egy albérletből a tulajdonos devizaadóssága miatt. Korábban egy hetvenéves nőt kényszerítettek távozásra egy szegedi szociális bérlakásból, azóta szívességből lakhat hol itt, hol ott.

Az önkormányzati lakásokat kezelő cégtől is küldenek a bérlőknek fizetési meghagyásokat, a legutóbbi hivatalos adat szerint 2016-ban 1075, 2017-ben 746 esetben, ez a folyamat persze nem mindig jut el a kilakoltatásig. Idén az év első felében 115 esetben ment ki a fizetési meghagyás, 76 esetben indították el a végrehajtási eljárást, május végéig három ügyben karhatalommal ürítettek ki lakásokat. Mivel a végrehajtóknak 2016 júliusa óta be kell jelenteniük a területileg illetékes jegyzőnél a lakáskiürítést, megkerestük a szegedi főjegyzőt, hogy hány ilyen esetet vettek nyilvántartásba, egy hét alatt sem kaptunk választ.

Javítgatják a lakásrendeletet, de ez kevés

Egy tavalyi történet mutatta meg, hogy a nagy hírveréssel beharangozott szegedi szociális bérlakásprogram is több helyen lyukas. Egy négygyermekes asszony többször is benyújtotta az igényét, de mindig kiszorult, mert a pályázati pontrendszerben alulmaradt a versenyben. Kiderült, hogy az elbíráláskor magasabb pontszámmal értékelik a nagyobb jövedelmet, mint a szociális helyzetet. Nem sokkal ezután az önkormányzat módosított ezen, így a gyermekek száma, illetve más rászorultságot jelző paraméterek nagyobb súllyal esnek a latba, nagyjából hetven százalékban ezeket veszik figyelembe a döntéskor.

A múlt heti közgyűlésen ismét módosították a lakásrendeletet, ezzel azokon segítettek, akik már a rendszeren belül vannak. Egészen pontosan a jogcím nélküli használóvá vált bérlők helyzetét szabályozták úgy, hogy nagyobb eséllyel maradhassanak a lakásukban. Eddig, legalábbis a bérlők jelzései szerint, váratlanul érkeztek a fizetési felszólítások vagy már maga a bérleti szerződést felmondó határozat. A mostani módosítás több időt hagy az adósságok rendezésére, és arra is lehetőséget ad, hogy azok kiegyenlítése után is bérlő maradhasson a jogcím nélkülivé vált bérlő. Ehhez nem ár egy kis magyarázat. Az a bérlő válik jogcím nélkülivé, akinek a szerződését az adóssága miatt felbontják. Ezután benn maradhat még a lakásban, de használati díjként az addigi bérleti díj másfélszeresét kell megfizetnie. A mostani módosítás az eddig felsoroltak mellett arra is lehetőséget kínál, hogy az eredeti bérleti díj felett befizetett összeggel mérsékeljék az adósságot.

A szegedi mintaprogramba nem könnyű bekerülni, a legutóbbi módosítások azt teszik könnyebbé, hogy aki belül van, az nehezebben kerüljön ki belőle. Aki meg kimarad, annak Szegeden sincs több lehetősége, mint másutt.

A bejutási küszöb

2016-ban, a mintaprogram elindulása előtt a bejutáshoz feltételként megszabott egy főre eső alsó jövedelemhatárt a nyugdíjminimumról 37 050 forintra emelték. Ez fejenként kilencezer forintos növekedés volt. Ennyivel kellett többet fizetni azért, hogy valaki egyáltalán benyújthassa a pályázatát. Nemrégen éppen Szegeden szervezett egy lakhatási szegénységről fórumot a helyi civil szervezet, az AKUT Egyesület. Szentistványi István, a civilek vezetője szerint az egész program legfőképpen az éveken át üresen álló, lepukkant lakások "visszaforgatásáról" szól a piacra. A képviselőként is dolgozó "civil" már évek óta ostromolja a közgyűlést azokkal a beadványokkal, amelyek a bejutási küszöb leszállítására tesznek javaslatot, hiába.

A városnak nem csak a szociális bérlakásprogramja fut, rászorultsági alapon kaphat valaki átmeneti elhelyezést is. Még akár hajléktalanok számára is van olyan lehetőség, hogy komfort nélküli lakást igényelhessenek, a Szentistványi által begyűjtött adatok szerint ilyenre azonban egyetlenegyszer került sor, összesen két ilyen lakás van, és nagyjából ötvenen várnak arra, hogy bekerüljenek ezekbe.

Úgy nő, hogy csökken

Magában a szociális mintaprogramban egyébként 2016 óta összesen több mint 450 lakást adtak bérbe eddig, éppen november végén hirdetnek eredményt újabb 50 lakás esetében, de az igénylők több ezren vannak. A már említett lakhatási fórum résztvevői szerint (akik között a Város Mindenkié és a Political Capital szakemberei is itt voltak) a szegedi program követendő példa ugyan, de csak csepp a tengerben.

A Szentistványi gyűjtötte adatokból az a furcsaság derül ki, hogy két év alatt összességében kétszázzal csökkent az önkormányzati bérlakások száma, hosszabb időintervallumban vizsgálva, 2008 és 2018 között 25 százalékos volt a csökkenés. Ezzel párhuzamosan a jogcím nélküli lakáshasználók, magyarul az eladósodott bérlők száma viszont nőtt, 2016-hoz képest most hatvannal vannak többen.

Az ingatlanokat kezelő IKV Zrt. szemszögéből nézve az nem megoldás, ha tovább növekszik az önkormányzati cég kinnlevősége, az ingatlanokkal értelmesen kell gazdálkodnia, ha nem akarja bedönteni a költségvetést. Több dologgal is próbálkozik, például a bérleti jogok nehézkes eladása mellett piaci „albérlettel” is, egy másik konstrukcióban pedig a bérleti jog árába beszámítják egy vállalt felújítás költségeit is.

A lakhatási szakemberek egyöntetű véleménye szerint valódi segítség az volna, ha a rászorultak megfelelő adósságkezelést vehetnének igénybe, de az állam 2015-ben kivonult ebből a rendszerből, ami megnehezíti a helyzetet.

Az állam kiszállásával az adósságkezelés lényegében megszűnt

A szegedi szociális iroda júliusi tájékoztatása szerint az állam kivonulása előtt, például 2013-ban 186, 2014-ben 155 rászoruló család kapott támogatást az adósságaik rendezésére. 2014-ben még 44 millió forintot.

A 2015 márciusa utáni hátralékcsökkentési támogatásból az állam teljes kivonulása miatt már csak 20 család kapott 6 millió forintot, illetve az előző programból még kifutó 60 családnak 17 millió forintot utaltak.

2016-ban már csak egyszeri települési támogatásként segítették a bajbajutottakat. Feltételekkel. Az kaphatott ebből a forrásból, akinek az adóssága elérte a legalább hatvanezer forintot. Ebben a konstrukcióban 2016-ban 143-an kaptak összesen 14 millió forintos támogatást.

2017-ben 114 háztartás kapott 5,5 millió forintos mentőövet.

2018-tól annak is adható támogatás, aki jogcím nélküliként a használati díjhoz kéri ezt, illetve a magánlakásokban élők is kérhetik a közös költségük elmaradásakor. A csavar az egészben az, hogy közben az igénylők egy főre eső jövedelmi határát jócskán felemelték, családoknál 74 ezer forintra, egyedül élőknek pedig 91 200 forintra, nem is csoda, ha csupán 51 kérelmező kapott 3,7 millió forintot. A hátralékcsökkentésre fordított összegek úgy csökkentek, hogy közben a város a segélyezésre fordított összeget évről évre megemelte, 2015-ben 400 millió, 2017-ben 500 millió, míg az idén már 600 millió került ebbe a kalapba.