Repülésipari technológiák után „érdeklődött „Jan Csün-hszü, aki Nankingban, Kína egyik legjobb műszaki egyetemén szerezte diplomáját. 2013 óta folytatott ipari kémkedést az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Legalábbis ezzel vádolja őt az amerikai kémelhárítás.
A törekvő kínai hírszerző elsősorban a General Electric kutatásai iránt érdeklődött. Így bukott le Belgiumban, ahonnan kiadták az Egyesült Államoknak. Cincinnati városában már bíróság elé is állították.Az eset kapcsán a hongkongi South China Morning Post megjegyzi, hogy a hírszerző nem akárki : szűkebb pátriájában, Csiangszu tartományban az állambiztonsági szolgálat helyettes vezetője. Ilyen magas rangú kémek ritkán akadnak horogra az Egyesült Államokban, ahol nemrég egy 27 éves kínai fiatalembert tartóztattak le. Ő kínai származású, Amerikában élő fiatal mérnököket próbált beszervezni egyrészt ipari kémkedésre, másrészt pedig hazatérésre Kínába. A két ügy között összefüggés állhat fenn- írja a South China Morning Post.
Mindez nagyon is kapóra jön a Trump kormányzatnak, amely mind határozottabban penget Kína-ellenes húrokat. Mike Pence alelnök nemrég azzal gyanúsította meg Kínát, hogy beavatkozik az USA belügyeibe éppúgy, mint Oroszország. A CIA egyik vezetője úgy nyilatkozott egy kongresszusi bizottság előtt, hogy Kína ma nagyobb veszélyt jelent az USA-ra nézve, mint Oroszország. Christopher Wray CIA igazgató arra utalt, hogy a kínaiak komplex stratégiát követnek. Míg az oroszok elsősorban a politikai élet befolyásolására törekszenek, addig a kínaiak ugyanilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kapcsolatoknak és az ipari kémkedésnek. Ráadásul Kína immár komoly vetélytársnak számít több technológiai területen.
Pekingben mindent cáfolnak
Légből kapottak az amerikaiak vádjai- hangsúlyozta a külügyi szóvivő Pekingben. A kínaiak szerint nincs másról szó, minthogy Trump diplomáciáját, mely célba vette Kínát, most az Egyesült Államokban alá akarják támasztani egy hidegháborús kémkampánnyal. Ugyanakkor Pekingben tisztában vannak azzal, hogy a kereskedelmi háború nem Trump pillanatnyi ötlete.
Kína GDP-je ma már az USA GDP-jének a 60%-a, és a távol-keleti óriás ma is gyorsabban növekszik, mint Amerika. Ráadásul belső piaca összehasonlíthatatlanul nagyobb: 1,4 milliárd, szemben a 315 millióval. Trump tárgyalói ezért helyeztek el figyelmesen egy „méregpirulát” az új észak-amerikai szabadkereskedelmi szerződésben: nem piaci gazdasággal (értsd Kínával) csak akkor köthet szabadkereskedelmi egyezményt Kanada és Mexikó, ha Washington ebbe beleegyezik. Trumpnak nyilván esze ágában sincs ehhez hozzájárulni.
Persze fizetőképesség tekintetében nem lehet összehasonlítani az amerikai és kínai átlagpolgárt, de a világ legnagyobb autós és légi piaca immár Kína. Az amerikai és európai gyárak elkeseredett harcot folytatnak a dinamikusan növekvő kínai piacáért. Közben viszont a kínaiak maguk is akarnak repülőgépeket gyártani. Ezért a Kínában működő külföldi gyárak csak úgy kapnak működési engedélyt, ha betekintést engednek a technológiájukba! De hát ez csak a gyártás technológiája. Kína immár a kutatási eredményekre is kíváncsi. Ezért bukott le a magas rangú kém a General Electric-nél Belgiumban. 25 éves fegyházbüntetésre számíthat. Ezek hidegháborús hírek. Jack Ma, Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott Donald Trumppal mint Hszi Csin-ping elnök, ma már kifejezetten pesszimista: szerinte a kereskedelmi háború Kína és az USA között akár húsz évig is eltarthat.(via South China Morning Post)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.