Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem épült, és egyhamar nem is épül mobilgát a Rómain, a fővárosi vezetés pedig láthatóan nem foglalkozik az egyre nyilvánvalóbb igénnyel, amelyet a városlakók formálnak a város egyik utolsó természetes folyóparti szakaszának birtokba vételére. A helyi civil közösség úgy döntött, maguk veszik kezükbe a Római-part sorsát.
A Római-part még ilyenkor, ősszel is népszerű: futókat, kisgyerekes családokat, sétálókat, kerékpározókat látni mindenfelé, délutánra a vendéglátóhelyek teraszai is megtelnek.
Azonnal feltűnik azonban az is, milyen elhanyagolt a Római: porosak az utak, nincs egy pad sem, ahol az ember leülhetne a vizet szemlélni.
A városlakók a Római-partban látják az egyik utolsó megmaradt természetközeli területet Budapesten, de komoly felújításra, fejlesztésre szorulna.
A Rómain 3,5 kilométer hosszan, természetes valójában lehet megközelíteni a Dunát, évtizedek óta tele van vendéglátóhelyekkel, ráadásul évről évre javul a folyó vízminősége, így már semmilyen akadálya nincsen a fürdésnek sem.
A Római-partnak minden adottsága megvan tehát hozzá, hogy egy kis fejlesztéssel egész Európa egyik legcsodálatosabb folyóparti rekreációs területévé váljon.
A fővárost nem érdekli, mit szeretnének a városlakók
A főváros – amelynek vagyonkezelésében van a vízparti terület – viszont láthatóan nem él a lehetőséggel, nem elégíti ki a városlakók egyre nyilvánvalóbb igényét a Római kihasználására: soha nem folytattak komoly közvélemény-kutatásokat, sem közösségi tervezést arról, hogyan nézzen ki a Római-part 10, 20, 30 év múlva. Csupán néhány felületes látványterv jelent meg a gát utáni partról, illetve volt egy emlékezetes, zsúfolt, indulatokkal teli lakossági fórum is, mely szintén csak azt jelezte: a lakosságot komolyan érdekli a Római-part ügye, de úgy érzik, nem hallgatják meg őket érdemben.
A városvezetés a part tájépítészeti tervezése helyett kizárólag azzal volt elfoglalva, hogy mobilgátat építsen a Rómaira, ezzel a part ártéri jellegét is tönkretéve. Pedig Tarlós István maga is elismerte, a parttól egy utcával beljeb, a Nánási–Királyok útja mentén húzódó védmű megerősítésével is lehetne garantálni a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét.
De a gát az nem épül: szinte pont egy éve jártunk utoljára a Római-parton, akkor még úgy volt, hogy rövidesen indulnak a munkálatok, és a vendéglősöknek saját maguknak kell elbontaniuk ingatlanjaikat. A munkagépek azonban sehol sincsenek, sőt, a főváros mostanra úgy tűnik, letett arról, hogy egyhamar gát épüljön a parton.
Lebetonozott Római-part? Előbb nézze meg, hogy fogják meg a Dunát más nagyvárosok
Hitelesítette a Kúria a Római-partról kezdeményezett fővárosi népszavazást. Tarlós István főpolgármester egyelőre nem kommentálta az ügyet, a referendum egyik kezdeményezője, a Párbeszéd elnökségi tagja, Béres András azonban azt mondta, már akár egy hét múlva kezdődhet az aláírásgyűjtés, és egy hónapjuk lesz a 138 ezer szignó összegyűjtésére.
De miért nem épül a mobilgát? |
Tavaly ősszel még pont két év volt hátra Tarlós István főpolgármesteri ciklusából. Ennyi idő alatt még be lehetett volna fejezni a gátat, de ekkor átment egy népszavazás is a védműről. Ez elől a városvezetés kihátrált, úgy, hogy visszavonta a partélre építendő gátról szóló határozatot (a népszavazás ugyanis arra kérdezett rá, hogy egyetértünk-e azzal, hogy visszavonják a partélre tervezett mobilgátra vonatkozó közgyűlési döntést). A főpolgármester ezután bejelentette: elkezdik az árvízvédelmi munkát, de nem a vitatott Duna-parti szakaszon, hanem a folyóra merőlegesen betorkolló Aranyhegyi- és Barát-patakok mentén, illetve később a Rómaitól északra eső, már meglévő gát magasításáról is döntöttek. A népszavazási kísérlet után a főpolgármester felkért egy szakmai grémiumot is, hogy vizsgálják meg az építendő gát nyomvonalát. A grémium meglepő módon nem a főváros által támogatott partélre épített mobilgátat, de nem is a Nánási–Királyok útja vonalában épített védművet támogatta, amit a civilek szerettek volna. Hanem egy harmadik, Bús Balázs, óbudai polgármester által nemrégiben bedobott opciót, a parton, de nem a folyó mentén, hanem a parti ingatlanok kerítésvonalára épített gátat favorizálta, ezt a verziót a közgyűlés gyorsan el is fogadta.
Ráadásul át is ment még két népszavazási kérdés tavaly óta: az országos választásokkal egyidőben, az a kezdeményezés elhalt, majd a napokban egy második népszavazási kérdést is hitelesítettek, erre Tarlósék is azt mondták, hogy örülnek neki. |
Spontán szerveződő civil összefogás
A római-parti mobilgáttal, és a vele járó természetkárosítással szemben felsorakozott civilek azonban továbbra is aktívak maradtak, miután elcsendesedtek a kedélyek, és úgy döntöttek, ha más nem, maguk veszik kezükbe a Római-part sorsát: mindenki számára használható evezős hely, közösségi terek és kertek kialakításában gondolkodnak. Saját költségükön létrehoztak továbbá egy nem hivatalos szabadstrandot is, be is mérették a vízminőséget, és megállapították, hogy a Duna fürdésre alkalmas.
Addig is épülnek a lakóparkok
Ha a főváros nem is, az óbudai önkormányzat végre reagált a helyzetre, és elindított egy társadalmi egyeztetést a Rómairól. Ez azonban nem magára a vízparti területre vonatkozik, hiszen az a főváros vagyonkezelésében van, hanem a Nánási–Királyok útja, és a part közti beépített területre, az tartozik ugyanis csak a kerülethez. A civilek el is mondták, hogy rekreációs funkciók, közösségi helyszínek kialakítását szeretnék.
Egyelőre azonban ilyesmi nem, csak lakóparkok épülnek a Rómain: nemrég megvették a legnagyobb még állami kézben levő ingatlant a parton, illetve elkezdték visszabontani a hírhedt, évek óta omladozó Postás-üdülő épületét is. És igen, mindkét ingatlanon lakópark fog épülni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
