Rémes lesz sötétben bemenni dolgozni egész télen – erre gondoltak nagyon sokan, amikor Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy eltörölnék az óraátállítást. Igaz, cserébe már februárban világosban mehetnének haza még azok is, akik a 9-től 17-ig munkarendben dolgoznak (sőt, még az sem teljesen biztos, hogy valóban a nyári időszámítás marad, az Európai Bizottság véglegesített javaslata szerint az óraátállítás szűnne meg, de a "téli vagy nyári"-kérdésben a tagállamoké lenne a döntés), de valóban nem volna a legnagyobb élmény hónapokon át sötétben menni a munkába. Nem lennének boldogok azok a szülők sem, akiknek még iskolába, óvodába is el kell vinniük a gyerekeiket munkakezdés előtt. Azt a kérdést viszont nagyon kevesen tették csak fel:

valójában miért is kellene bejárnunk reggel 8-ra vagy 9-re dolgozni?

Ha csak a törvényt nézzük, egyszerű a helyzet. A Munka Törvénykönyve ugyanis semmit nem mond arról, hogy mikor kell kezdeni a munkát, ezt a cégvezetés maga határozhatja meg. Az egyetlen szabály annyi, hogy ha valaki reggel 6 előtt dolgozik, az már éjszakai munkavégzésnek számít, így arra már más szabályok az érvényesek.

AFP / OLIVER BERG

Létezik-e egyáltalán ideális időpont a munkakezdésre? Az alvással foglalkozó kutatók többsége abban egyetért, hogy a reggel 8 órás kezdés egészen biztosan nem ilyen, sőt, valószínűleg a 9 órás sem. A legtovább az oxfordi egyetemen dolgozó Paul Kelly ment, aki egyszerűen kínzásnak nevezte a 10 óra előtti kezdést. Sőt, arra jutott, igaz, hogy ahogy idősebb lesz az ember, egyre korábban tud kelni, de ahhoz 55 évesnek kell lenni, hogy a 9 órás munkakezdés se okozzon alváshiányt.

Esti műszak? Rendben, csak néha jöjjön be reggel 7-re

A kései munkakezdésre elvben vevő több magyar cég is, de a gyakorlat már nem ennyire szép. Sok olyan álláshirdetést lehet találni, amelyek kimondottan délutáni vagy kora esti műszakra keresnek dolgozókat. Próbaként több ilyet is megkerestünk jelentkezőként, de kivétel nélkül mindenhol kiderült: hetente legalább egyszer azért csak be kellene menni kora reggel dolgozni. Márpedig a téma szakértői abban egyetértenek, hogy a biológiai órára a legrosszabb hatást nem is a korai kelés teszi, hanem a rendszertelenség.

Fülöp Máté

„Nem a saját időbeosztásunk, hanem a gyerekek miatt csináljuk így" – mesélte el egy olvasónk a saját példáján, hogyan tudták megoldani, hogy a családból egyedüliként legalább a felesége eleget alhasson. A napirend szinte mindig ugyanaz: ő hajnal ötkor felkel, reggel hatra bemegy dolgozni. A felesége fél nyolcig alhat, ha jó napjuk van, és a két gyerekük nem ébreszti fel korábban. A feleségnek csak délelőtt 10-re kell beérnie a munkába, így elég, ha 9-re elviszi a gyerekeket óvodába, illetve bölcsődébe, ahova délután 3-ra már értük tud menni a férj. Ehhez szükség volt arra, hogy mindkettejük munkahelye lehetővé tegye a nem teljesen szokványos időbeosztást, és természetesen arra is, hogy az óvoda rugalmas legyen. Azt ő is hozzátette: ez az állapot már csak egy évig tartható, amíg a nagyobb gyerekük iskolába nem megy. Akkor aztán nincs mese, reggel nyolcra oda kell vinni őt.

Akármit tegyen a munkahely, az iskola kegyetlen

Az igazi probléma valóban az iskola. Hiába lennének ugyanis rugalmasabbak a munkahelyek, ha egyszer a gyerekeknek reggel nyolcra oda kell érniük az iskolakezdésre. A törvények azt ugyan nem szabályozzák, hogy mikor kell kezdeni a tanítást, sőt, két éve Palkovics László még oktatási államtitkárként azt mondta, vizsgálják a 9 órai kezdés lehetőségét, de a valóságban ez egy távoli álom. Sőt, inkább annak kell örülni, ha nem rakják tele a hetet nulladik órákkal. Paul Kelly már említett kutatása szerint az iskolakezdést is délelőtt 10-re kellene áttenni, azoknak pedig, akik huszonévesen dolgoznak, megengedni, hogy 11-től legyenek munkában este 7-ig. Hiába mondják erre a kritikusok, hogy korábban kell lefeküdni, a tanulmány szerint ez sem megoldás, legfeljebb többen forgolódnának az ágyban álmatlanul.

Segítheti az elég alvást az is, ha nem kell teljes 8 órás munkaidőben dolgozni. A HVG írt már izgalmas külföldi kísérletekről, de ezekből nem lett azért nagy áttörés, inkább csak jó egyedi példáknak számítanak. A részmunkaidő lehetősége Magyarországon nem túl népszerű, a magyar nők alig több mint 5 százaléka dolgozik napi 4 vagy 6 órában, a férfiak között pedig szinte teljesen ismeretlen ez a foglalkoztatási mód. Amikor idén néhány német cégnél elkezdtek a 28 órás munkahéttel kísérletezni, mi is utánaszámoltunk, mit jelentene egy ilyen terv a magyar gazdaságnak, és arra jutottunk: a dolgozók sem nyernének, és az ország gazdasága is kimondottan rosszul járna. A legtöbb család anyagilag nem tudná megengedni magának, hogy ne 8 órában dolgozzon mindkét felnőtt. De még ha lehetősége is lenne valakinek részmunkaidőben vagy bármilyen más módon későn kezdeni a munkát, ezt csak akkor tehetné meg, ha nincs iskolás gyereke.