Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik – közölte a jelentés megszavazása után Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.

Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat, és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet – írja és elutasítja a Fidesznek azt a vádját is, hogy aki megszavazza a jelentést, az hazaáruló.

Nem hiszem, hogy a kormány változtatna az álláspontján a szavazás után. Ha így gondolná, eddig is megtehette volna.

A szavazás nem a magyar nép ellen szól, hanem a többi 27 tagállamnak a tanácsban – fogalmaz a képviselő, aki azt is megerősíti: nem szeretné, ha az eljárás következményeként EU-forrásokat vonnának el Magyarországtól. (Korábban az EP elutasította, hogy a költségvetést közvetlenül kössék össze a jogállamiság kérdésével.)

Más országokban is lehetne vizsgálódni – válaszolja egy kérdésre Sargentini és sorolja is: a jövő héten Lengyelországba készül, Máltán és Szlovákiában újságírók halála, Romániába a korrupció miatt lehetne vizsgálatot folytatni.

A kormány részéről jogi eljárás, a parlament részéről pedig ez:

A tanácsi döntésre irányuló javaslatot a Parlament most elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. A Tanács a tagjai négyötödének támogatásával (tehát legalább 22 ország szavazatával) dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt a Tanácsnak meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.

A 7. cikk 2. paragrafusa szerinti eljárásban (7. cikk (2) pont szerinti eljárás) az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsértik a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást a Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése.

Az Echo Tv tudósítója nem szarozik: "Magának mi a baja Magyarországgal?" – teszi fel a kérdést Judith Sargentininek.

"Semmi baj nincs az országgal, csak van egy kormánya, amely jogokat vesz el a polgáraitól. És ezt a kérdést szerintem magának kellene feltennie" – vág vissza.

Elégedett a szavazás eredményével Judith Sargentini - erről a zöldpárti képviselő a voksolás utáni sajtótájékoztatóján beszél, ahol hozzáteszi, a 69 százalékos többség jelentős támogatás.

Kérdéses azonban, mi lesz a következő lépés - hangsúlyozza. Nincs ugyanis az eljárásnak menetrendje, tehát a Tanács sem kap határidőt arra, hogy reagáljon a jelentésre. Kiemeli azonban, hogy mivel a jelenlegi EU-elnök, Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz jelezte: támogatja a jelentést, reméli, hogy ennek fényében hamarosan lépni fog.

Sargentini elutasítja azt, hogy ténybeli tévedések lennének a jelentésben, és azt is, hogy a saját véleményét fejtette volna ki benne.

Azt is tagadja, hogy nem akart volna hivatalos látogatást: az erre irányuló indítványát a LIBE bizottság szavazta le, az EPP és benne a Fidesz szavazataival - mondja.

A kormány megtámadja a Sargentini-jelentést – jelentették be a Fidesz európai parlamenti képviselői a strasbourgi szavazást követő sajtótájékoztatójukon. Az indok: szerintük nem volt jogszerű a szavazás, mert ott nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, ha pedig azokat is beleszámították volna a végeredménybe, akkor nem lenne meg a kétharmados többség.

Deutsch Tamás szerint 462 szavazatra lett volna szükség – az EP-ben 448-an támogatták a jelentést.

Szájer József bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszújának nevezte a szavazás eredményét, Deutsch Tamás lekommunistázta az EP-t, amely csak jogi csűrcsavarral tudta elérni a szükséges többséget.