Sem Orbán Viktort, sem a magyar kormány bármely tagját nem hívták meg a jogállamisági vitára. Az Európai Parlament tisztázta, miért.
Strasbourgban ismét a magyar jogállamiságról szóló jelentésről vitáznak, de a magyar miniszterelnök most nem lesz ott, sőt senki más sem a kormányból.
A jelentés vázlatát szerdán mutatják be a parlament állampolgári jogi szakbizottságában – írja a Népszava.
Végéhez közeledik a parlamenti ciklus, mi pedig megnéztük, mik voltak az elmúlt négy évben azok a belpolitikai pillanatok, amelyek örökre beégtek a retinánkba. Az első részben 2018-at elevenítjük fel a választás éjszakájától, nem kronológiai sorrendben. Abban az évben megtudtuk: a kormány sohasem hallgattatná el a máshogy gondolkodókat, kivéve, ha azok az MTVA-székházban vannak, és ellenzékiek.
Az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat, mikor elfogadta a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalást
Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
A kormány azt kifogásolta, hogy valóban megvolt-e a Magyarország elleni eljárás elindításához szükséges kétharmad a szavazáskor.
Az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában is előhúzta a kormány a migránskártyát – de vajon van bármi köze a jogállamiságnak és a migrációnak egymáshoz? A Fidesz mumusait és érveit végignézve ennek igazából jelentősége sincs, hiszen a menekülteket 2015 óta szinte bármikor elő lehet húzni a kalapból – ahogy ezt szívesen meg is teszik.
Hétfőn hallgatta meg a magyar kormány és az Európai Parlament képviselőit az Európai Bíróság abban a perben, amit a magyar fél a jogállamiságról szóló jelentés elfogadása után indított.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a hazug Sargentini-jelentést az EP bevándorláspárti többsége erőltette át azért, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Magyarország bevándorlás politikájára”.