Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért ma vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről (amelyet a politikus visszavonulása után Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő vett át).

Nem vár tovább a tagállamokra, politikai üzenetre készül a magyar jogállamiság ügyében az Európai Parlament

Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.

A Magyar Hang úgy értesült, hogy ellentétben a négy évvel ezelőtti vitával, amikor Orbán Viktor személyesen is jelen volt a Sargentini-féle jogállamisági jelentés vitáján, ezúttal nemhogy a magyar miniszterelnök nem lesz ott Strasbourgban, de senki sem képviseli a magyar kormányt, és nem mondja el annak érveit a témában.

Bár a Magyar Hang nem kapott választ Havasi Bertalantól, a miniszterelnök szóvivőjétől a kérdéseire, a Telex igen: Havasi elmondta a portálnak,

a miniszterelnök azért nem lesz ott Brüsszelben, mert nem kapott meghívót,

ahogyan a többi kormánytag sem.

Az Európai Parlament később közleményben magyarázta el, mik a vendégek meghívásának szabályai.

Elmagyarázta az EP, mikor és hogyan hívnak meg miniszterelnököket a plenáris vitákra

Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.

A jelentésben megfogalmazott, Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak között szerepel

• az alkotmányos és választási rendszer működése;
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
• korrupció és összeférhetetlenség;
• a magánélet és adatvédelem;
• a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
• a tudományos szabadság;
• vallásszabadság;
• gyülekezési szabadság;
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; valamint
• gazdasági és szociális jogok állapota.

Ursula Von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt, szerdán elnöksége egyik legfontosabb beszédét mondta el; erről szóló cikkünk itt olvasható.

Maradnak a szankciók, jön az extraprofitadó és az ársapka - Ursula von der Leyen évértékelője élőben

Elnöksége legfontosabb beszédét mondhatja el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az évértékelő díszvendége Olena Zelenszkaja, az ukrán elnök felesége, fő témája pedig az az energia- és megélhetési válság lehet, amelynek egyik fő oka az ukrajnai háború.