Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elnöksége legfontosabb beszédét mondta el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az évértékelő díszvendége Olena Zelenszkaja, az ukrán elnök felesége volt, fő témája pedig az az energia- és megélhetési válság, amelynek egyik fő oka az ukrajnai háború. A Bizottság és a magyar kormány párbajának finisében Von der Leyen üzent Orbán Viktornak is.
Most érkezett
Két lengyel fiatalt mutat be, akik komoly segítséget nyújtottak az ukrajnai háború kitörése után a menekülteknek. Azt mondja, ők az európai szellemiséget mutatják meg, azt, mire vagyunk képesek együtt.
Éljen soká Európa – zárja szavait a bizottság elnöke.
A világot jobbá kell tenni a jövő generáció számára is, ennek érdekében a fiatalok iránti szolidaritást be kell emelni az alapvető jogok közé.
Ha komolyan vesszük az Európai Uniót, akkor a reformokat is komolyan kell venni – mondja, ennek érdekében egy új európai konvent összehívására tesz javaslatot.
Ilyen konvent utoljára a kétezres évek elején működött, a cél akkor az európai alkotmány létrehozása volt. Ez végül nem sikerült, elsősorban a politikai unióra vonatkozó javaslatokkal szembeni ellenállás miatt, de az akkor született reformok képezték a ma hatályos alapszerződés, a Lisszaboni szerződés alapját.
A szolidaritást mutatta meg Európa az ukrán háború idején, de ez a szolidaritás még nem általános, a többi bevándorlóval kapcsolatban is hasonló támogatásra van szükség – tér át a migráció témájára Von der Leyen.
Ennek része a külső határok védelme, de az alapvető jogok védelme is. Szerinte politikai akaratra van szükség egy új rendszer kidolgozására.
David Sassolira, az Európai Parlament januárban elhunyt előző elnökére emlékszik.
Az olasz, aki mindenkit meglepett, és halálával is vihart kavarhat
Két és fél éven át gyakorlatilag virtuálisan irányította az Európai Parlamentet David Sassoli, az elhagyatott brüsszeli és strasbourgi épületeket pedig a koronavírus miatt bajba jutott családok segítésére nyitotta meg. Az újságíróból lett politikus portréja.
Amikor a tagjelölt országoktól azt várjuk el, hogy a korrupciót szüntessék meg, akkor ezt a saját házunk táján is fel kell számolni. Ezért a bizottság megreformálja a korrupcióellenes harci jogi keretrendszerét – folytatja, kiemelve, hogy ez bekerül az alapjogok rendszerébe.
Külföldi autokraták támadják az európai demokráciát – folytatja Von der Leyen, felidézve az amszterdami egyetemen bezárt kínai központot.
Ha védjük a gazdaságunkat, akkor nem kellene ugyanígy eljárni az európai értékekkel? Ennek érdekében egy paktumot hoznak létre, hogy megakadályozzák a külföldi befolyásszerzési próbálkozásokat.
Ma a demokráciáért napról napra harcolni kell – folytatja, ezért az Európai Bizottság kiáll a bírók függetlensége mellett és a kondicionalitási eljáráson keresztül megvédi az európai forrásokat.
Az oroszok nemcsak a nemzetközi szabályokat rúgják fel, de a demokrácia, a jogállam értékeit támadják – mondja a politikus. Itt az ideje, hogy a hasonlóan gondolkodó demokratikus államokkal közösen alakítsuk a világunkat, kezdve mindjárt azokkal, akik megkezdték az utat az Európai Unió felé – szól elsősorban a Nyugat-Balkán országai felé.
Ennél azonban szélesebb közösségre számít, ennek érdekében az EU-aspiránsokon túl az EU-val együttműködni kívánó országok közösségének létrehozását javasolja. Ennek egyik jele, hogy Afrikában gyártatnak majd világszínvonalú technológiával vakcinákat. Globális szintű befektetésekre van szükség – teszi hozzá, kiemelve a G7 szerepét, és egy ülést, ahol közösen jelentik be Joe Biden amerikai elnökkel az új beruházásokat.
II. Erzsébet halálára emlékezik egy éles váltással.
Egy állandó pont volt állandóan változó világunkban, aki megtalálta a helyes szavakat minden helyzetben, 1940-ben, de a Covid-világjárvány alatt is az egész világ lelkét szólította meg.
Amikor arról beszélt, hogy sikerrel fogunk járni, és a siker mindannyiunké lesz.
A nyersanyaghoz való hozzáférés fontos egy digitális átmenethez – tér át a következő témára a bizottság elnöke. Kiemeli: a lítium és a ritkaföldfémek fontosabbak lesznek, mint az energiahordozók, az igényeink az évtized végére megötszöröződnek. Ez jó hír, az már kevésbé, hogy egyetlen ország (nem ejti ki Kína nevét) a szállító, meg kell akadályozni, hogy újabb függőség alakuljon ki – teszi hozzá.
Új kereskedelmi partnerekre van szükség, tanulnunk kell a múlt hibáiból.
A beszerzés azonban csak az első kérdés: Kína ezeknek az anyagoknak a feldolgozásának is a 90 százalékát biztosítja. Ennek ellensúlyozására európai kritikusalapanyag-szabályozásra tesz javaslatot.
Felidézi: korábban hasonló intézkedés született az akkumulátorokkal és a mikrochipekkel kapcsolatban is, és nőtt is a feldolgozókapacitás.
Európai szuverenitási alapra van szükség, mert az ipar jövője Európában van.
A munkaerőhiány megoldása égető feladat: ennek érdekében a továbbképzés és az átképzés támogatására nagyobb az igény, mint valaha – folytatja. Az Európai Szociális Alap létező támogatási eszköz, de fontos, hogy kívülről is vonzzanak szakembereket, ugyanakkor segítsék szakmai beilleszkedésüket.
Azt javasolja, hogy 2023 legyen a képzés és továbbképzés európai éve.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
