A lehető leghamarabb az Európai Bizottság elé viszik a kérést, hogy szüntessék meg az évenként kétszeri óraátállítást – jelentette be Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) ugyanis megkérdezte az uniós polgárokat, és az online kérdőív 4,6 millió kitöltője közül 80 százalék azt kérte, ne legyen több óraátállítás. Igaz, ez döntően a németek véleménye, a 4,6 millió kitöltött kérdőív közül 3 millió Németországból érkezett vissza, de erre nyugodtan mondhatja bárki, hogy ugyanígy válaszolhattak volna tömegesen bármely más ország lakói is. Ha a Bizottság támogatja az előterjesztést, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben.

AFP / Thomas Samson

Magyarországon a legjobban annak örülhetünk, hogy Junkcer azt is bejelentette: nem a téli, hanem a nyári időszámítás maradna. A téli megtartásával ugyanis nem azt érték volna el egy ilyen döntéssel, hogy telente tovább legyen világos és nyáron ne keljen fel a nap hajnali ötkor, hanem még sokkal kevesebbet tölthetnénk világosban. Nézzük, mit jelent ez pontosan:

• Most télen reggel 7, fél 8 felé lesz világos, a sötétedés pedig délután 4 óra körül kezdődik. Nyáron hajnal 5-kor kel fel a Nap, a napnyugta pedig este 9 előtt van.
• Ha eltörölték volna a nyári időszámítást, akkor telente maradna minden a régiben, nyáron viszont hajnal 4 órára már teljesen világos lenne, és nem maradna egyetlen napja sem az évnek, amikor este 8 után sötétedik be.
• Ha viszont a téli időszámítást törlik el, ahogy Juncker tervezi, akkor a nyári napkelte és napnyugta marad ugyanakkor, mint most, télen viszont hetekig csak reggel 8-fél 9 körül lenne világos. Igaz, február közepén már este 6-kor lenne napnyugta. Ugyanezzel a hatással járna egyébként az is, ha a téli időszámítás maradna, de a magyar kormány egy időzónával arrébb tenné az országot.

A fény és a sötétség harca

Nézzük, mi az alapvető probléma, amely miatt nem tudunk teljesen jól kijönni a helyzetből.

Az időzónákat úgy határozták meg, hogy mindegyik zóna közepén a téli időszámításban pontosan délben deleljen a Nap. De a csillagászokat és a meteorológusokat kivéve a világon szinte senki nem tudja, hogy a saját városában pontosan mikor delel a Nap, és ez valójában tényleg egyáltalán nem is számít már. (Budapesten például a téli időszámításban körülbelül 11:44-kor, Sopronban 11:53-kor, Nyíregyházán viszont már 11:33-kor, nyaranta pedig ennél egy órával később.) Az emberek időbeosztását már régen nem ez határozza meg – aki például Párizsban nyaral, egész biztosan nem fogja amiatt rosszul érezni magát, hogy a Nap nyaranta dél helyett 13:51-kor van a pályája csúcsán, hanem örül annak, hogy este tíz előtt sötétedik csak. De megvan ennek is a sötét oldala, szó szerint. Telente arrafelé gyakran csak reggel 9-hez közelítve lesz teljesen világos.

MTI / Ujvári Sándor

Ráadásul az alapértelmezett időzóna a téli, vagyis szigorúan nézve az a „természetellenes”, hogy nyaranta nálunk egyáltalán majdnem este kilencig világos van. Az óraátállítás eltörlésével az EU tagállamai csakis egységesen léphetnek, arról viszont nyugodtan dönthet minden egyes ország kormánya úgy, hogy maradna-e a mostani időzónájában, vagy átmenne eggyel arrébb.

Már rég nem a földrajz számít

Ha csak a földrajzon múlna minden, akkor az számítana optimális időzónának, ahol a nulladik, a tizenötödik, a harmincadik, és így tovább, valamely 15-tel osztható számú hosszúsági kör van. A mi időzónánkban a 15. hosszúsági kör az, ahol pontosan 60 perccel korábban lesz a csúcsán a Nap, mint hogy Greenwichben delelne, ez a vonal néhány kilométerrel Prága mellett halad el. Az eggyel keletebbi időzóna ideális középvonala pedig a 30. hosszúsági kör, ahol két óra az időeltolódás Greenwichhez képest, ez szinte pontosan Kijevben van.

Vagyis nyilvánvaló, hogy Magyarország számára egyik sem tökéletes, pont a kettő között vagyunk. Mégis, ha csakis a földrajz alapján kellene dönteni, logikus volna a mostani időzónánkban maradni, mert néhány ukrán határ melletti falut leszámítva az egész ország a 15. hosszúsági körhöz van közelebb. De mint láttuk, nem a földrajz az igazán fontos szempont.

A "soknemzeti" konzultáció eredménye egyértelmű

A magyar kormány saját hatáskörében azt megtehette volna, ha a téli időszámítást tartották volna meg EU-s szinten, hogy eggyel keletebbi időzónába tegye át az országot. Ennek az a hátránya lenne, hogy telente 8, fél 9 körül lenne csak napkelte, de cserébe nyaranta ugyanúgy este fél 9 – 9 óra környékéig maradna világos, mint most. Azok viszont egészen biztosan nem örültek volna ennek, akik naponta járnak át dolgozni Ausztriába, Szlovákiába, Horvátországba vagy Szlovéniába. Ha például valaki a magyar-osztrák határ osztrák oldalán befejezné a munkát délután 5 órakor az ottani idő szerint, majd onnan hazaindulna Sopronba, akkor egy órás autózással este 7 lenne, mire hazajut. Azzal viszont, hogy nem a téli, hanem a nyári időszámítás marad, ezt megússzuk. (Gyakori ellenérv, hogy a nemzetközi piacon aktív magyar cégek sokat vesztenének azzal, ha nem Nyugat-Európával, hanem Bukaresttel és Kijevvel lennének egy időzónában, de mindeddig nem készült olyan kutatás, ami ezt igazolná vagy cáfolná.)

Az eltörléspártiak érvei közül sok egyáltalán nem igaz, a többi pedig legfeljebb csak féligazság – mutattuk be korábban.

– Az óraátállítás ellen kampányolók szerint már nem lehet annyi energiát megspórolni az átállással, mint évtizedekkel korábban. De a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. úgy számol, hogy évi négymilliárd forintot még így is megspórol az ország a nyári átállítással.

MTI / Ujvári Sándor

– Gyakran elhangzó érv, hogy a több sötétség lelki problémákat okozhat. A Magyar Pszichiátriai Társaság akkori elnöke egy korábbi cikkünkben már elmondta: tényleg több a betegfelvétel az óraátállítás idején, de akinek ennyitől lelki baja lesz, annak valószínűleg egyébként is lenne dolga a pszichiátrián. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy mi történne, ha egy időzónával keletebbre mennénk, és télen hetekig sötétben indulna dolgozni szinte az egész ország.

– Az ORFK szerint nem látszik a magyar baleseti statisztikákon, hogy a kialvatlanság miatt több lenne a baleset az óraátállításkor.

Így aztán marad egyetlen nyomós érv az óraátállítás eltörlése mellett: ha egy megbízható kutatásban nyolcvan százalék, több millió európai azt mondja, hogy őket zavarja az, hogy évente kétszer át kell állítani az órát, akkor ezt illik elfogadni.