Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az első komoly jelzést tavaly októberben kapta Debrecen, élesbe pedig júniusban fordultak az események, a közgyűlés tagjainak akkor szóltak, hogy a város megütötte a főnyereményt: a városban épít gyárat a BMW. Cikksorozatunk első részében azt vesszük végig, mi történt a városházán közvetlenül a beruházás bejelentését megelőzően.
Gyárat épít a BMW Debrecenben – jelentette be július végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A német autógyártó vállalat több mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt a városban, amely az idei költségvetésének több mint háromszorosa. Az üzemben kezdetben ezer embernek lesz munkája, és évente 150 ezer kocsit gyártanak majd.
A kormány 14 hónapig tárgyalt a BMW-vel, több város is versenyben volt, végül Debrecen lett a befutó. Szijjártó Péter szerint ez
- az alacsony adóknak,
- a rugalmas munkaerő-szabályozásnak,
- a duális szakképzésnek,
- a színvonalas informatikai, műszaki képzéseknek
köszönhető. A beruházás részleteiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy milyen feltételekkel vagy kedvezményekkel jön a BMW Magyarországra. Csak sejteni lehet, hogy a kormány óriási adókedvezményekkel és támogatásokkal csábította ide a vállalatot. A bejelentést követően a Demokratikus Koalíció képviselője, Varju László levelet küldött Szijjártó Péternek, hogy megtudja, milyen kedvezményeket ígért az állam a BMW-nek. Az írásbeli kérdésre még nem érkezett válasz – mondta a képviselő a hvg.hu-nak.
Kényszerű titoktartás
A BMW tavaly októberben értesítette a debreceni önkormányzatot, hogy esélyesek a győzelemre, vagyis a bajor cég komolyan fontolgatja, hogy a hajdú-bihari városban építenek gyárat. „Akkor vették fel a várossal a kapcsolatot” – értesült a hvg.hu egy, az önkormányzat működését jól ismerő forrástól. Ekkor még Miskolc és Kassa is versenyben volt.
Az események nyolc hónappal később, idén június végén pörögtek fel: a nyári szünet előtti utolsó közgyűlést megelőzően a polgármester politikai egyeztetésre hívta a képviselőket, hogy bejelentse, 90 százalék az esélye annak, hogy Debrecen lesz a futó, a BMW őket választja.
Abban maradtunk, hogy ha ez valóban így lesz, a németek beszélnek róla először, azt kérték, semmilyen információ ne menjen ki
– tudtuk meg. A titkot sikerült tartani. Olyannyira, hogy az egy héttel később tartott közgyűlésen a képviselők úgy szavaztak a költségvetés módosításáról, benne egy újabb ipari park létrehozásáról, és az ehhez szükséges 44 milliárd forintos hitel felvételéről, hogy az előterjesztésben egy szóval sem szerepelt a BMW. Ennek ellenére Papp László, fideszes városvezető javaslatára a képviselők kétharmada szavazott igennel.
Mire mondtak igent?
A költségvetési rendelet módosított változatában az a terület, ahol majd a BMW gyára felépül, Észak-Nyugati Gazdasági Övezetként szerepel. Az előterjesztés szerint
a város iránt tanúsított befektetői érdeklődés alátámasztja egy jelentős, egybefüggő ipari terület kialakításának szükségességét.
A beruházásról mindössze annyi derül ki, hogy az év elején még nem számoltak vele, és a város számára kiemelt jelentőséggel bír. A dokumentumban a BMW-gyár építése úgy szerepel, mint „lehetséges fejlesztés”, „kiemelkedően nagy területigénnyel rendelkező befektetés”.
Azt is írják, hogy a kormány még március 26-án kormányrendeletben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni ipari telephely kialakítását és az ott megvalósuló beruházást.
A munkát két lépésben tervezik: először a területszerzéssel összefüggő feladatokat végzik el, ezekhez még idén hozzálátnak. Ezután pedig előkészítik a területet az ipari park működésére, terepet rendeznek, közművesítenek, kábeleket fektetnek, autópálya-lehajtót, vasutat építenek. Minderre 44 milliárd forint hitelt vesz fel a város, állami garanciával – erre mondtak igent a debreceni képviselők.
A részletekben rejlik a lényeg
A kölcsönről annyit tudni, hogy rövid futamidejű, 2023-ig kellene visszafizetnie a városnak. A megszavazott előterjesztésben az is olvasható, hogy a földet, ahol a gyár épül majd, el kell adni. Az így kapott pénzt előtörlesztésre vagy végtörlesztésre fordítanák. Egészen pontosan úgy számolnak, hogy annyi pénzt szeretnének a területért kapni, amelyből telik a kölcsönre, a kamatokra, az egyéb járulékos költségekre és kiadásokra. Azt írják, az a cél, hogy a hitelt, amint lehet, azonnal végtörlesszék, „hogy minél rövidebb ideig kerüljön csak sor a kamatok fizetésére”. Ezt a hitelszerződésben is ki akarják kötni.
Ha valamiért mégsem sikerülne elő-, vagy végtörleszteni, az első részletet csak 2021-ben kellene fizetni, 28 milliárd forintot. 2022-ben és 2023-ban pedig egyaránt 8-8 milliárdot utalna a város a banknak.
Az előterjesztés szerint Debrecen több lépésben hívná le a hitelt: idén 8,5 milliárdot, jövőre 35,5 milliárdot. A kölcsön felvételét a polgármester azzal indokolta, hogy
a hosszú távú pozitív hatása az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kialakításra kerülő ipari parknak az lesz, hogy az önkormányzat iparűzési adóbevétele jelentősen megemelkedhet.
A város idén 97,5 milliárd forintból gazdálkodik, iparűzésiadó-bevétele 12,3 milliárd forint. 2020-tól ez akár 1 milliárd forinttal is több lehet, akkor indul ugyanis a termelés azokban a gyárakban, amelyek 2014 és 2017 között jelentettek be építkezést vagy fejlesztést a város másik végében lévő, a repülőtérhez egyébként közel eső ipari parkban.
Mérsékelt lelkesedés
A debreceni képviselők közül többekkel is beszéltünk. Azt mondták, volt némi fenntartásuk, amikor kiderült, pontosan miről is szól az a javaslat, ami miatt módosítani kellett a 2018-as költségvetést, és amit végül teljes támogatottsággal meg is szavaztak. Leginkább azért aggódtak, mert azzal, hogy a BMW Debrecenben épít gyárat,
Magyarország egyik legértékesebb földterületét betonozzák le.
Volt, aki feltette a kérdést a polgármesternek, hogy „mi lesz a földdel, ha a várt üzlet később elmarad, felszedjük a betont?”. Azt is szerették volna megtudni, hogy mi lesz a földeken dolgozókkal, és mennyi pénzt kaphatnak majd a tulajdonosok.
Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat nem kaptak, ehelyett egy látványtervet vetítettek le nekik arról, hogyan néz majd ki a gyár az első körös infrastrukturális fejlesztés után. Azt mondták nekik, hogy
- a terület most 300 embernek ad munkát, a gyárban több mint ezren dolgozhatnak majd,
- a gyár 70-80 százalékos készültségi állapotban üzemelve is évi 2 milliárd forint iparűzési adót fizet majd a városnak.
„Az arányok nem ugyanazok, nincsenek pariban egymással” – értékelt egy helyi vezető, aki azt is mondta, idővel belátták,
felül kell emelkedni az ellenzéki pozíción, ez a városnak és a régiónak is hatalmas üzleti lehetőség.
Kérdés, hogy a telektulajdonosoknak is az-e. Szintén városi képviselőktől tudjuk, hogy a kisebb területek gazdái nem szívesen adnák el a földjüket. Hallottunk olyan gazdáról, aki nem pénzt, hanem másik földet kért cserébe a jelenlegiért. A helyiek szerint Debrecenben „bőven van állami tulajdonú terület, tudnak mit adni”.
A BMW azt kérte az önkormányzattól, mielőtt egyetlen kapavágás is történne, végezze el a terület kisajátítását és átnevezését. „Kulcsra készen kérik az ipari parkot” – érzékeltette egy forrásunk, aki azt is elmondta, a talajmechanikai vizsgálatok már tavaly elkezdődtek a kiszemelt területen, ugyanaz a német cég végezte, amelyik Kecskeméten a Mercedes beruházása előtt. Úgy tudjuk, hogy a németek ragaszkodtak ehhez a vállalathoz, állítólag jobban bíztak az ottani szakemberekben, mint a magyarokban.
A területről azt lehet tudni, hogy itt találhatóak a megye legjobb földjei, késő tavaszig mezőgazdasági besorolásúak voltak. Ezen a közgyűlés változtatott. Az egyik helyi képviselő a hvg.hu-nak azt írta,
a konkrét okot nem mondták, nem is tudtuk, bár sejteni való volt, hogy valamire készülnek vele.
Előzetes földfelvásárlásról, telekspekulációról senki sem tud azok közül, akikkel eddig beszéltünk. Azt azonban egybehangzóan megerősítették, hogy a gazdák nem nyugodtak a tervezett beruházás miatt. Hogy pontosan mi miatt aggódnak, arról cikksorozatunk következő részében olvashatnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Megvan, mikor indulhat a gyártás a BMW-gyárban
