Végleg befejezik Izlandon a csukabálna vadászatát, mivel az nem jövedelmező és helyi halászati vállatok bezárását eredményezte - közölte az IFAW nemzetközi állatjóléti alap.
Júniusban csupán hat csukabálnát ejtettek el, júliusban - a vadászati szezon csúcsán - egyet sem. Az izlandi halászok engedélyezett kvótája 262 példány. A bálnavadászat 2003-as felújítása óta idén ölték le a legkevesebb csukabálnát, tavaly 17, előző évben 46 állatot ejtettek el.
Gunnar Jonsson, az IP-Utgerd bálnavadász cég vezetője az AFP francia hírügynökségnek megerősítette az IWAF közleményét.
"A korábbinál jóval messzebbre kell eltávolodnunk a partoktól, ezért újabb emberekre lenne szükségünk, de az növeli költségeinket"
- magyarázta.
Európában Izland és Norvégia az az ország, amely nem tartja magát az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratóriumhoz, és engedélyezi a csukabálnán kívül a barázdásbálna vadászatát is. A gyakorlatot rendszeresen bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok, utóbbi 2014-ben kereskedelmi szankciókkal is megfenyegette az atlanti-óceáni országot.
A csukabálna a legkisebb a hét nagy bálnafaj közül, legfeljebb 11 méteresre és nyolc tonnásra nő meg.
Japán szintén folytat bálnavadászatot, de kihasználja a moratórium egyik kiskapuját, amely lehetővé teszi a bálnavadászatot tudományos célból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.