Gazdaság Dercsényi Dávid 2018. június. 13. 09:29

Városliget: kivágnak 600 fát, és érkezik Európa legjobb játszótere?

Módosították a Városliget beépítését szabályozó jogszabályt, a VÉSZ-t, és rögtön több kérdés is felmerült, mit is engednek az új szabályok. Megpróbáltuk ezeket tisztázni a Városliget Zrt.-vel. Tényleg kivágnak most 600 fát? Lesz kültéri színpad a Városligeti Színház mellett? Egymást érik majd a vendéglátóhelyek?

A fővárosi közgyűlés május 30-án elfogadta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, erre máris többen megkongatták a vészharangokat. A módosítás előterjesztése ugyanakkor három kisterületű építési hely meghatározásáról szól – az már a fejlesztéspolitika humoros részét képezi, hogy három átlagosan 80 nm-es, nem beülős, hanem szezonban kifelé eladó büfészerű alkalmatosság felépítése is nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett.

A vészharangok a következőket kongatták: 600 fa kivágása válik lehetővé, miután megszüntették a védettségüket, ezt Gál József LMP-s közgyűlési képviselő mondta. A ligetvédők pedig több mindenért aggódnak az előterjesztői térkép alapján.

A Városliget Zrt. azonban úgy látja, mindössze technikai jellegű módosítások történtek, és ezek nem igényeltek különleges kommunikációt. (A módosítások végigjártak minden szükséges, 8 hónapos egyeztetési és engedélyeztetési stádiumot, és szó volt ezekről a Persányi Miklós által rendszeres időközönként megejtett Liget Park Fórumok egyikén, sajtónyilvánosan, az ott készült felvétel utólag is megtekinthető.) Alapvetően arról szólt a módosítás, hogy a munkálatok előrehaladtával a tervek egyre részletesebbé válnak, ezeket a konkrétabb és megfoghatóbb részleteket átvezetik a VÉSZ-en is, amely alapvetően nem ilyen részletességű dokumentum.

Lássuk a ligetvédők közt felmerült félelmeket, kérdéseket és a válaszokat.

  • A sokáig kétséges sorsú Városligeti Színház épülete mellé szabadtéri színpad tartozik majd, amelyről eddig nem volt szó. A beruházó szerint ez nem épített színpad lesz. Létrehozását az indokolja, hogy a sportpálya-játszótér-színház körzetben, a Városliget Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út sarokhoz közel eső részen gyerektematika lesz, logikus, hogy ide nyáron, szezonban a Kolibri Színházzal együttműködő, alapvetően gyerekhez szóló színház is ki tudjon települni, és tarthassa a kapcsolatot többi kültéri gyerekhelyszínnel. A tervek szerint a 2019 nyarára elkészülő óriási játszótér Európa legjobbja lesz.
  • Két felszíni parkoló is megmarad a Városligetben, holott azt ígérték, megszűnik a felszíni parkolás. Igen, ezek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok területén épülnek, és a dolgozók parkolását és a műtárgyfogalmat fogják lebonyolítani. Ugyanígy lesz saját parkolója a Vajdahunyad várában dolgozóknak is. Ezek tehát nem nyilvános parkolók lesznek, és a Városliget Zrt. állítja, le is alkudták a kért helyek számát. A Műcsarnok mellett parkoló az Olof Palme sétánynál lesz, nem a Dózsa György út felőli oldalon, ott ugyanis promenád lesz, sétány az Ajtósi Dürer sortól indulva, és a tervezők azt akarták, hogy az autóforgalom ne zavarja ezt. A Liget belső részében létesülő múzeumok (Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria) dolgozóinak nem lesz saját felszíni parkolója, de a műtárgyakat szállító teherautók, kamionok a parkon keresztül fognak jönni-menni.
  • A térkép felszín alatti beépítési lehetőséget jelez végig a Dózsa György út alatt, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig, de ez nem azt jelenti, hogy itt mindenütt mélygarázs lesz, ez csak építési lehetőséget jelent. A Dózsa György út vonalán, az 56-osok terén épülő Néprajzi Múzeum épületének mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, míg mellette, a tér folytatásában épül (a Damjanich – Dembinszky utca közötti nyomvonalon) a mélygarázs.
  • A műjégpálya mellett két épületet jelez a térkép, ezek már állnak, és most kiderült, miért: a műjég hűtését szolgálják, illetve itt ki fogják próbálni a távhűtés lehetőségét: a Főtáv nemcsak távfűtést, hanem távhűtést is szolgáltat, azaz légkondicionálást. Ezt próbálják majd innen eljuttatni a közelebbi múzeumi épületekbe (és majd a költségkövetelmény megvizsgálása után eldől, hogy esetleg a távolibbakba is). Tehát innen megy majd a hűvös az épületekbe. Ez zajterhelés tekintetében jobb megoldás.
  • Az Innovációs Múzeum a régi Pfaff-féle közlekedési múzeumi épületben lesz, és ebben mégis lesz felszín alatti rész is. Épp ezt akarták elkerülni az Új Közlekedési Múzeum átköltöztetésével, nem?
    Reviczky Zsolt
    Kisebb és nem látogatható terek lesznek a föld alatt, mondja a Városliget Zrt., 15 méter helyett 6 méter mély lesz, és a mélygarázs is csak 275 férőhelyes lesz, tehát kisebb, mint amiről a korábbi tervek szóltak.
  • A 600 kivágható fa kérdése: a VÉSZ első változatánál még nem volt fakataszter, és csak a nagyobb tájépítészeti egységeket kanyarították le. Most ezeket tisztázták a konkrét fák és facsoportok megvizsgálásával. Ezek alapján pontosították a védett és nem védett fákat, igy 600 fa kikerült a védett kategóriából, és úgy 500 bekerült a védettek közé. De a védettség elvesztése még nem jelenti azt, hogy kivágják őket. A cél az volt, hogy a nem védendő fák ne élvezzenek védettséget – ezek nem értékesek, nem is feltétlenül nagy fák, adott esetben ezeket egy 30 éves épület elfedésére ültették annak idején.
  • Hány vendéglátó-ipari hely lesz a Ligetben? A parkos részen az eredetileg tervezett öt helyett tehát csak három létesül, átlagosan 80 nm-es (de most már a konkrét tervek egyértelműsítik, hogy melyik pontosan mekkora lesz), teraszokkal. Jellegükben az Állatkerti körútnál már elkészült Feszl-pavilonokhoz hasonló építményeket kell elképzelni, azaz nem beülős, nagy éttermeket, hanem inkább büféket.
    zoobudapest.com
    Ez a három büfé lesz a piknikezésre ajánlott részhez közeli Piknikkert, a gyerekrészhez közeli Egészségkert és régi sörsátor helyén megvalósuló Sörkert. Emellett marad a Pántlika, mint a 60-as évek Expo-rendezéséből megmaradt utolsó épület, építészeti emlék, a Feszl-pavilonok, a Robinson a tó partján, a BRGR, a felújított Nyereg és a múzeumok helyi büféi, vendéglátóhelyei.

A most zajló fejlesztésekről is kaptunk egy helyzetjelentést: a kutyás élménypark már megnyílt, a gyereksportpályák szeptemberre, az iskolakezdésre be kell induljanak, a Vakok kertje építése is zajlik. Az Olof Palme-ház és kertje 2019 nyarára lesz kész.

Bűvészkedés a méterekkel

Izgatja a ligetvédőket, hogy mekkora lesz az Állatkert területén építendő Pannon Park? Nos, a legnagyobb magassága 36 méteres lesz, "de egyébként mindenütt más és más lesz a magasság, és ha ezekből átlagot vonunk, akkor azt látjuk, hogy az építmény átlagos magassága kisebb 18 méternél" érvel Persányi Miklós a Liget Budapest blogon. És hozzáteszi, ennél magasabb épületek is vannak a Hősök terén, mégsem nyomják agyon a Városligetet. "Józan ésszel az állatkerti Nagyszikláról sem mondja ezt senki, pedig annál a biodóm alig lesz magasabb, viszont jó 350 méterrel hátrébb lesz, a Liget belsejétől a lehető legtávolabb helyezkedik el: valójában egy Hungária körúti épületről beszélünk, amely a vasúti felüljáró mellett áll. Szinte centire olyan magas, mint a Széchenyi Fürdő főkupolája, de 350 méterre attól.

A Pannon Park madártávlatból (látványterv)
zoobudapest.com

Ez azt jelenti, hogy sem a Hősök teréről, sem a Városliget legnagyobb részéről nem lesz látható. (...) Ahonnan valóban érzékelhető lesz, az az Állatkerti körútnak a Széchenyi Fürdő és a volt Vidám Park közé eső szakasza, ahonnan majd a Pannon Park bejárata nyílik." Ez azért fontos kérdés, mert a Pannon Park az Andrássy út – Hősök tere világörökségi pufferzónájában helyezkedik el, amely védettséget élvez. Ha ide olyan dolog épül, ami megváltoztatja a terület karakterét, akkor az a világörökségi státusz elveszítésével járhat, amit a kormány mindenáron el akar kerülni, ahogy a Kopaszi gáton épülő Mol-székház esetében is.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.