Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A rotterdami Erasmus hidat is tervező holland tervezőiroda nyerte a nemzetközi tervpályázatot.
Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve alapján épülhet meg a Dél-Budát és Csepelt összekötő új híd Budapesten. Az új Duna-híd nemzetközi tervpályázatának eredményét péntek délután hirdették ki a fővárosban.
A tervpályázatra 17 pályamű érkezett, és az első díjat a rotterdami Erasmus-hidat is megálmodó UNStudió és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium terve nyerte el.
A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Fővárosi Önkormányzat honlapján olvasható beszámoló szerint azt mondta, komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és több százezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán viszont nincs elég átkelési pont.
Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki Tarlós, aki emlékeztetett rá, hogy a kormány a főváros egyetértésével úgy döntött, minél előbb meg kell kezdeni egy új Duna-híd építésének előkészítését a Galvani út – Illatos út vonalában.
Az új híd közvetlen összeköttetést teremtene Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon.
Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakulna így ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jönne létre Buda és Pest között.
A pályázattal kapcsolatban Tarlós közölte: a tervezőknek igazi kihívás volt, hogy egy már kialakult, egységes látványba, Budapest látképébe egy új, a funkcionális és az esztétikai igényeknek is megfelelő elemet illesszenek be. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. A főpolgármester szerint az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet.
Az MSZP fővárosi képviselői nevében Horváth Csaba azt javasolja, a főváros kezdeményezze a kormánynál, hogy Budapest déli részén elsőként a fontosabb Albertfalvai híd épüljön meg, a Galvani híd pedig csak ezt követően.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen azt mondta, az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni.
Fürjes felidézte azt is, hogy a híd első terve 1985-ben jelent meg a fővárosi városfejlesztési tervekben, majd 1992-ben a főváros le is folytatott egy tervpályázatot, de nem lett belőle semmi. Az új átkelő "égetően fontos beruházásként" szerepelt a 2001-ben készült budapesti közlekedési rendszerfejlesztési tervben is. A Fővárosi Közgyűlés 2014-ben fogadta el a Budapest2020 integrált településfejlesztési stratégiát, amelyben kimondták, hogy 2017 szeptemberében kell az előkészítést elindítani, a tervpályázatot akkor írták ki.
Kitért rá, hogy nemzetközi tervpályázatot bonyolítottak le, a zsűriben francia, finn és japán professzorok segítették a döntéshozatalt, a bírálóbizottságban döntően mérnökök vettek részt, egyharmad részben pedig laikusok is. A zsűri szakmai elnöke a nemrégiben elhunyt Barsiné Pataky Etelka volt.
Dalmy Dénes, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy a zsűri 6 pályaművet választott ki, hármat megvételre, hármat pedig díjazásra. A terveket benyújtók között volt egyébként a nemrég elhunyt sztárépítész, Zaha Hadid alapította építésziroda, az ő tervük megosztott második díjat kapott a francia Laving&Chéron építésziroda mellett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
