Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hiába vált Simicska Lajos a Fidesz ellenségévé, a mutyigyanús ügyeit nem vizsgálták, és a vagyonából is megmaradt annyi, hogy dúsgazdagon vonulhatna vissza. De mi jöhet az újabb kétharmad után?
Nagyot tévedett, aki azt hitte 2015-ben, Simicska Lajos és Orbán Viktor szakításakor, hogy az oligarcha éveken át kitartó munkával épített cégbirodalma egyik pillanatról a másikra, egy látványos bedőléssel fog összeomlani. A kivéreztetés azonban sikeres volt. A megmaradt Simicska-cégek sok jóra nem számíthatnak: döntően olyan szektorokban működnek, ahol az állami vagy önkormányzati megrendelésektől függ a siker, a törvények átírásával pedig bármelyik vállalatot lehet csuklóztatni, ha a kormánynak ez a célja.
A médiabirodalom összeomlott az állami hirdetések nélkül
Hogy mi minden jöhet a médiapiacon, azt már részletesen bemutattuk, miután a pénzhiányra hivatkozva bezárták a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót. A G-nap után Simicska sajtócégei veszteségessé váltak az állami hirdetések nélkül. A Magyar Nemzet hirdetési bevételei a 2015-ös 1,2 milliárd forintról egy év alatt 276 millióra estek vissza, az árbevétele megfeleződött, és 762 millió forint veszteséget könyvelt el. (A céges pénzügyi beszámolókat május végén teszik közzé, így a 2016-os adat a legfrissebb.)
A médiabirodalomból a Hír TV és a Heti Válasz maradt meg. A tévénél spórolni kezdenek, a hetilap főszerkesztője pedig közleményben jelezte, hogy befektetőket vár. Rossz előjel az ott dolgozók számára, hogy a Hír TV-nél 2016-ban 771 millió forint hiány jött össze, miközben 2014 és 2016 között harmadára csökkent az árbevétel. A Metropolt pedig be is zárták még 2016-ban, miután Habonyék ingyenes lapja, a Lokál színre lépésével a BKV nem hosszabbította meg a szerződést, amely alapján az aluljárókban osztogathatták az újságot. De elbukott a médiaháborúban a Class FM is. Ami az online piacot illeti: 2014-ben, még Fidesz-közeli oligarchaként Simicska érdekeltségi köre opciós jogot szerzett az Index megvásárlására. Ezt a részesedést tavaly átruházták egy alapítványra.
A Közgép autópálya helyett biciklishidat építhetett
A Simicska-birodalom talán legfontosabb cége a Közgép – miközben évekig úgy kellett írni a cégről, hogy csak Simicska-közeliként emlegettük, annyira bonyolult cégháló mögé rejtették el a valódi tulajdonost. A HVG már 2016 nyarán arról írt: az iparági pletykák szerint Simicska akár el is adná a céget, de nincs rá vevő – azóta másfél év eltelt, és még mindig nem történt változás. Nem is csoda: a Közgép bevétele 2015-ről 2016-ra 81,5 milliárd forinttal zuhant, a nyeresége pedig 9 milliárd forinttal csökkent.
A cég 2010 és 2015 között az út- és vasútépítésben szinte mindent vitt, ebben az időszakban összesen 23 milliárd forint osztalékot termelt. A csúcsévében, 2014-ben 13 milliárd forint nyereség jött össze, nagyrészt az állami megrendeléseknek köszönhetően. A G-nap után eltelt egy kis idő, amíg kifulladtak az állami megbízások, 2015-ben még 9,6 milliárd forint nyereség összejött, de a dolgozói létszámot már 2015-ről 2016-ra a felére csökkentették. A nyereség 2016-ra 504 millió forintra esett vissza, mostanra pedig már nagyítóval kell keresni, hogy nyer akármit a Közgép. Néhány kisebb útépítés, mint például a nagykanizsai elkerülő úté, vagy a Tordas és Gyúró közötti kerékpároshídé, a Közgépé lett még 2016-ban is, de utána kizárták a céget a közbeszerzésekből. A Közbeszerzési Hatóság szerint ugyanis valótlan adatok szerepeltek egy Közgép-pályázatban, és ugyan a Kúria kimondta, hogy a kizárás jogtalan volt, a pereskedés elvitt két évet. Az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését pedig leállította a kormány kartellgyanúra hivatkozva, pedig amikor Simicska fideszes oligarcha volt, még külön statisztikával magyarázkodott a kormány az uniós szerveknek, hogy nem is nyerte magát túl a Közgép a 33 milliárdos építkezésen.
Az jól látszik, hogy a Közgép mennyire az államra szorult rá. A bevételei jelentős részét az állami megrendelésekből kapta,a külföldről származó bevétele pedig csak ezrelékben mérhető az összes bevételhez képest. Vagyis arra nem érdemes alapoznia Simicskának, hogy majd a Közgép meg tud élni a versenyszférában.
A plakáttörvényeket a Fidesz írja
A reklámpiacon meglepően jól teljesítettek a Simicska-cégek a G-nap utáni első teljes évben. A Mahir Cityposter például épp 2016-ban fordult át újra nyereségesbe, a 2015-ös mínuszok után ekkor 157 millió forintot hozott össze. Az Euro Publicity ennél kicsit kisebb nyereséget, 145 millió forintot termelt, de a Publimont 431 millió forint nyereséggel zárta 2016-ot. Az már a cégvezetés óvatosságát jelezte, hogy egy fillér osztalékot sem vettek ki, inkább eredménytartalékban hagyták a nyereséget. Azért a szakítás Orbán Viktorral itt sem maradt nyom nélkül, a Publimont például 2010 és 2015 között még majdnem 10 milliárd forint adózott eredményt hozott össze.
Egy darabig még hoz pénzt Simicskának az, hogy a közterületi hirdetésekre ritka hosszú távú szerződéseket kötött még fideszes korában. Emlékezetes példa a budapesti hirdetőoszlopoké: a Mahir 25 évre került gyakorlatilag monopolhelyzetbe a belvárosi tereken és a forgalmas csomópontokban, majd a városvezetés fél évvel a G-nap után hirtelen rájött, hogy a szerződés mégis előnytelen Budapestnek. A főváros egyoldalúan szerződést bontott, ami után az oszlopok eltávolítására kiküldött munkások néztek farkasszemet a Simicskáék által fizetett biztonsági emberekkel – végül ebben az ügyben is bíróság mondta ki, hogy a szerződést jogszerűtlenül bontotta fel az önkormányzat.
A kültéri reklámplakátoknak országszerte ma nagyjából harmada, mintegy 1100 plakáthely a Publimonté. Azt azonban láthattuk, hogy a plakáthelyek szabályozásába a Fidesz bármikor belenyúl, ha az érdekei úgy kívánják, néha a városképre hivatkozva, néha arra, hogy elvonná az autósok figyelmét a sok reklám. Ráadásul az önkormányzatokkal kötött szerződések is lejárnak egyszer, abban pedig nem nagyon érdemes Simicskának bíznia, hogy a kétharmad birtokában a Fidesz visszafogná magát.
A földek maradhatnak, de nem olcsón
Nincs könnyű helyzetben Simicska földbirtokosként sem. A Mezort-csoportba tömörült volt állami gazdaságok – a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. –, a G-nap előtt együttesen 200 millió forint körüli osztalékot hoztak évente, terület alapú támogatásokból 3-5 milliárd forintot kaptak évente. Azzal viszont, hogy ezt a támogatást maximalizálták, és 1200 hektár felett már nem jár, a HVG 2016-os számítása szerint évente 600 milliótól fosztották meg a Mezort-csoportot.
Simicska korábban évtizedekre nyert földhasználati jogot, vannak szerződései, amelyek 2051-ig élnek. Csakhogy a bérleti díjakat kétévente felül lehet vizsgálni, és a földeladást 2015-ben épp azokkal a földekkel kezdte el az állam, amelyeket a Simicskához köthető agrárcégek béreltek.
De az elszámoltatás elmaradt
Simicska Lajos a Fidesszel való szakítása ellenére gazdag ember – és szabad. A pénzének nagy részét elvesztette ugyan, a Forbes 2017-es listáján már csak a 21. leggazdagabb magyarnak számított, de a 46 milliárd forintosra becsült megmaradt vagyon még mindig biztosíthatná a tisztes visszavonulás lehetőségét, ha ez volna Simicska célja. Azt nem tudhattuk 2015 februárjában, hogy vajon az egykori korrupciógyanús ügyeket meg fogják-e vizsgálni a hatóságok. Eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz beéri a kivéreztetéssel, elszámoltatás nem jött, de még csak vizsgálódás sem. Az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után sem változott a helyzet: gyakorlatilag csak Polt Péter legfőbb ügyész döntésén múlik, hogy megpiszkálják-e a gyanús ügyeket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
