Amerika nem akar kereskedelmi háborút – hangsúlyozta Steven Mnuchin, akire a jelek szerint a jó rendőr szerepét osztották ki Washingtonban. A pénzügyminiszter, aki a Goldman-Sachstól érkezett Trump kormányába, mindig is a globalizáció elszánt hívének mutatkozott.
Épp úgy, mint egykori főnöke, Gary Cohn, aki a Goldman-Sachs globalista filozófiáját képviselte, mint gazdasági főtanácsadó Trump mellett. Le is mondott, amikor a Fehér Ház ura belekezdett a kereskedelmi háborúba – legalábbis szavakban.
Nem kell elkapkodni a dolgokat – mondta a pénzügyminiszter, aki a Fox televíziónak nyilatkozott. Trump 60 milliárdos büntető csomagja csak akkor lép életbe, ha a kínaiak nem teljesítik Washington feltételeit: például azt, hogy a kereskedelem hiányát 100 milliárd dollárral csökkentsék. Ez nyilvánvaló képmutatás – erre már azon a pekingi üzleti fórumon mutattak rá, ahol amerikai üzletemberek is megjelentek.
Nem is akárkik, ott volt például Tim Cook, az Apple főnöke. Aki annak idején a világ legdrágább cégének rekordprofitját egyetlen szóval indokolta meg: Kína. Az Apple ugyanis ott gyártja az iPhone-ok és iPadek jelentős részét, melyeket azután Amerikába exportálnak, illetve eladnak az óriási kínai piacon. A Zsenmin Zsipao figyelmeztetett rá, az Apple az első számú áldozata lehet egy kereskedelmi háborúnak.
Miközben az USA az elzárkózás politikáját folytatja, Kína tovább halad előre a Nagy Selyemúton, vagyis nyit a világ felé – hangsúlyozta két miniszterelnök-helyettes is a pekingi gazdasági fórumon. Azt persze nem hallgatták el: Kína egyáltalán nem fegyvertelen ebben a harcban, de inkább a közös érdekeket hangsúlyozták. Vagyis azt, hogy Kína rohamos fejlődése érdeke Amerikának is. Tim Cook is utalt rá, a világ gazdasági növekedésének csaknem egyharmadát Kína produkálta a nagy pénzügyi válság után.
Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tanulmányait a Harvard egyetemen végezte, a hétvégén telefonon tárgyalt Mnuchin pénzügyminiszterrel. Részleteket természetesen nem közöltek, de az amerikai pénzügyminiszter elmondta Trump házi televíziójában, hogy jó hangulatban cseréltek eszmét, és mindkét fél igyekszik elkerülni a kereskedelmi háborút. A kínaiak ezért Trump 60 milliárd dolláros fenyegetésével szemben csak egy 3 milliárd dolláros ellencsomaggal válaszoltak.
Mnuchin hangsúlyozta, hajlandó Pekingbe utazni, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút. A kemény zsarolást egyéként Trump a rossz rendőrre bízta, Ross kereskedelmi miniszter arra akarja rávenni Kínát: ne Oroszországtól, hanem az USA-tőle vegyen földgázt. Peking diplomatikusan hallgat, miközben a tárgyalások a színfalak mögött folynak.
A tőzsdék idegesek. Larry Summers egykori amerikai pénzügyminiszter, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott, azt hangsúlyozta, a szavak háborúja már önmagában is veszélyes, mert a tőzsdékre olyan lélektani hatást gyakorolhat, amely azután pénzügyi válsághoz vezethet. Trump nem esne különösebben kétségbe, ha a kínaiak válságba kerülnének, de Pekingben arra figyelmeztetnek: a mi válságunk a tiétek is. Globalizált rendszerben nincs szuverén válság, ha Kínáról vagy Amerikáról van szó.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.