Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A mulatóhelyek éjféli zárását követelő egyesület jogi útra terelné az ügyet az érvénytelen referendum után, a többi oldal szóban intézkedéseket, illetve kompromisszumkészséget ígér, de a feszültségek érdemi enyhítéséhez pénz, paripa, ember is kellene, és az eddigi tapasztalatok nem sok jóval biztatnak.
Totálisnak mondható érdektelenségbe fulladt a vasárnap tartott népszavazás a VII. kerület belső részében található bulinegyed sorsáról. A kérdés arról szólt, hogy elrendeljék-e a vendéglátóhelyek éjfél és reggel 6 óra közötti teljes zárvatartását. Csak a körülbelül 43 ezer jogosult nagyjából 16 százaléka ment el voksolni, közülük 4572-en mondtak igent, 2316-an pedig nemet a nyitvatartási idő korlátozására. A voksolás tehát érvénytelen lett (hivatalos végeredményt még nem hirdettek), hiába szereztek a kevés szavazó között kétharmados többséget a záráspártiak.
A kialakult helyzetet az önkormányzat igyekszik árnyaltan értelmezni. Hutiray Gyula, Fidesz-KDNP-s erzsébetvárosi alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott: a népszavazás eredményéből jól látszik, hogy se Belső-, se Külső-Erzsébetvárosban nem volt elég résztvevő ahhoz, hogy véleményük alapján az éjféli zárásról szóló döntést meg lehessen hozni.
Kiderült azonban az is, hogy a bulinegyedben létrejött helyzet nem maradhat ugyanúgy.
Az önkormányzat már ősszel, a népszavazás kiírásakor döntött arról, hogy ha – részvételtől függetlenül – az éjféli zárás melletti igenek győznek, akkor az arra hatalmazza föl az önkormányzatot, hogy ebbe az irányba tegyen lépéseket – így Hutiray. Teljes éjféli zárvatartás nem lesz ugyan, „én mindig is azt mondtam, hogy ez teljesen elfogadhatatlan” – mondja az alpolgármester –, de a referendum egy létező problémára világít rá, amivel most már valamit biztosan csinálni kell.
Nézzük, milyen intézkedések várhatók a referendum után.
Az önkormányzat tervez és ígér
Az önkormányzat arra készül, hogy megszervezze a folyamatos takarítást, az éjszakai időszakot is beleértve, illetve több – és idegen nyelven is beszélő – közterület-felügyelőt vetne be, mondja Hutiray, aki szerint döntést fognak hozni ezekben az ügyekben még a nyár előtt. De bármennyire is kézenfekvőnek tűnik az önkormányzat részéről, hogy több közterület-felügyelőt alkalmazzon a VII. kerület belső felén éjszaka, ez nem megy olyan könnyen, ismeri el Hutiray Gyula. Az alpolgármester szerint az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóságnál jelenleg sem betöltött minden pozíció, noha a kötelező bérminimum emelkedésénél nagyobb mértékben növelték a fizetéseket, még mindig létszámhiánnyal küzdenek. Ennek ellenére Hutiray azt mondja, az önkormányzat legalább 15%-kal szeretné emelni a közterületesek létszámát.
Hutiray még egy fontos témára tért ki, szeretnék elérni, hogy a vendéglátóhelyek vállalják és propagálják: bárkit beengednek a mellékhelyiségükbe, aki ezt kéri. Emellett több közterületi illemhelyet kell kialakítani, ez a munka már zajlik, közölte az alpolgármester. Szerinte a legfontosabb, hogy együttműködés legyen a lakók, a vendéglátósok és az önkormányzat között.
A vendéglátósok proaktívak
Molnár Bence a vendéglátóhelyeket képviselő Élő Erzsébetvárosért Egyesület szóvivője reméli, hogy a megnyilvánult népakarat után az önkormányzattól végre leülnek velük tárgyalni. Nekik régóta vannak ötleteik a problémák kezelésére – elsősorban a köztisztaság javítására és a zaj mérséklésére. Javasolják azt is, hogy hatékonyan szedjék be a már létező felügyeleti díjat, melyet a szórakozóhelyek fizetnek az önkormányzatnak, hogy ebből fizesse az extra takarítást, illetve az extra rendőri jelenlétet. Molnár Bence azonban úgy látja, hogy ennek a díjnak a beszedésével gondok vannak, az önkormányzat szerint ebből éves szinten csak 10 millió forint gyűlik össze, ami gyakorlatilag semmire sem elég. Pedig a lakóknak leginkább a köztisztasági állapotokkal és a közbiztonsággal van bajuk, ezekben pedig az önkormányzat dolga segíteni – hangsúlyozza Molnár, aki szerint a kormányt, illetve a fővárost is lehetne presszionálni, hogy több forrást juttasson vissza az önkormányzathoz, hiszen Erzsébetváros nagyon sok bevételt termel az államkasszának, de ebből nagyon keveset kap vissza.
A zajártalomról Molnár azt mondja, ennek jelentős részét egy-két nem együttműködő szórakozóhely generálja. Ezért egyesülete a jarokelo.hu-éhoz hasonló problémabejelentő rendszer kifejlesztésén dolgozik az oldal közreműködésével, amelynek segítségével a zavaró szórakozóhelyeket lehetne bejelenteni. Az önkormányzatot is arra bátorítják, hogy lépjen fel a sok panaszt kiváltó vendéglátóegységekkel szemben. Javasolják például, hogy legyen kötelező biztonsági őrt alkalmazni minden éjfél után nyitva tartó helynek, illetve hogy a zenés helyeken mélynyomót ne lehessen használni, ha az zavarja a lakókat a pihenésben.
A záráspártiak bíróságra mennek
Nem mutatkozik ilyen kompromisszumkésznek a vendéglátóhelyek éjféli zárását követelő Élhető Erzsébetvárosért csoport. Garai Dóra, az egyesület szóvivője arra hivatkozik, Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP-s kerületi polgármester egy korábbi nyilatkozatában azt ígérte, hogy a Belső-Erzsébetvárosi igenek többsége esetén aszerint jár el. Vagyis ők azt várják, hogy tartsák be az ígéretüket, ami Garai szerint nem jelenthet mást, mint az éjféli zárás elrendelését. Garai szerint persze ez alól ki lehet bújni, de miután csaknem 5 ezer választópolgár szavazott erre az megoldásra, szerinte hallgatni kellene rájuk. Ha ez nem történik meg, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, sőt ha kell, jogaik érvényesítéséért Strasbourgig is elmennek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
