Gazdaság hvg.hu 2018. február. 15. 13:45

Dugdossák a múzeumok a "lopott holmit"

Úgy adná vissza Lázár János a magyar arisztokráciától konfiskált műtárgyakat, mint a mesebeli okos lány: adna is, meg nem is.

Hetven éve államosították a pécsi Zsolnay-gyárat, a tulajdonosok még a személyes tárgyaikat sem vihették magukkal. A család most 7266 műtárgyat szeretne visszaszerezni. Ha számukra kedvező döntés születik, kiürül a pécsi Zsolnay Múzeum, vagy sok milliárd forintos állami szerepvállalásra lehet szükség a visszavásárláshoz – olvasható az e heti HVG-ben.

A műtárgyak jogszerűtlenül kerültek állami tulajdonba, hiszen azok a családtagok személyes tulajdonát képezték – úgy tudjuk, ezzel érvel a család. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint viszont a mintadarabokat is tartalmazó gyűjtemény a gyár egyik egysége volt, és nem jár vissza.

A múzeumi törvény módosítása miatt „ha nem igazolható minden kétséget kizáróan” a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak állami tulajdonjoga, azt „térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti”. A Lázár Jánosnak köszönhető módosítás nagy riadalmat keltett annak idején a múzeumi szakmában. Azt vizionálták, hogy nemcsak a tulajdonosok, de erre szakosodott szerencselovagok fogják igényekkel bombázni és kifosztani a múzeumokat. Ez részben a múzeumok ellenállásának köszönhetően eddig nem történt meg, Magyarországon ugyanis a múzeumok rejtegetik a kérdéses tárgyakat. Nem állítják ki, nem adják kölcsön, sőt – mint néhány kutató panaszolta – még a leltárkönyvek vonatkozó lapjait is féltve őrzik az illetéktelen vagy épp nagyon is illetékes pillantásoktól. Nehéz persze jó megoldást találni arra, hogy a múzeumok se ürüljenek ki, de ne legyenek rabolt kincsek sem a raktáraikban.

Lázár a törvénymódosítással át akarta vágni a gordiuszi csomót, csakhogy az olyan nagy volt, hogy még Magyarország második legerősebb emberének is belegabalyodott a kardja. A törvényhez kiadott rendelet kimondja ugyanis, hogy „a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését”. Kérdés, mi értelme van kiadni valakinek egy olyan műtárgyat, amelynek a tulajdonjoga nem tisztázott. A Miniszterelnökég ezt még azzal is megfejelte a HVG-nek adott válaszában, hogy a visszaadásról szóló miniszteri döntés nem jelenti azt, hogy a közgyűjtemény automatikusan kiadja a vagyontárgyat az igénylőnek. Hogy akkor mégis mit jelent a miniszter szava, nem tudni.

Részletek az e heti HVG-ben.

HVG
zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.