Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több milliárd dollárt vesztett Kirill Samalov, miután különvált Katyerina Tyihonovától, Vlagyimir Putyin orosz államfő kisebbik lányától. Az ifjú titán pályájának gyors felívelése, majd az azt követő hullámvölgy a Putyin körét célzó újabb amerikai szankciók tervezőinek is adhat ötleteket.
Gyanúsan egybeesett Kiril Samalov gyors felemelkedése azzal, hogy komoly kapcsolatba bonyolódott Putyin elnök lányával, Katyerinával: a már egyébként is kivételezett helyzetben lévő ifjú – apja Nyikolaj Samalov Putyin barátja, s az elitnek hitelező Rosszija Bank egyik fő tulajdonosa – 2014-ben néhány hónap alatt középvezetőből a Szibur nevű vegyi ipari konszern alelnöke lett, s 2,2 milliárd dollárért megvásárolhatta a cég részvényeinek 17 százalékát. Az eladó az egyik fő tulajdonos, Putyin másik bizalmasa, Gennagyij Timcsenko volt, a vételár kifizetéséhez szükséges hitelt pedig a Gazprombank adta.
A szerelem azonban mostanra véget ért, s úgy látszik ezzel a 35 éves Samalov tehetsége is elpárolgott: már nem alelnök, tulajdonrészét pedig eladta a másik fő Szibur-tulajdonosnak – véletlenül az ugyancsak Putyin bizalmasának számító – Leonyin Mihelszonnak. Az ügyletet ismerő, nevük mellőzését kérő források a Bloomberg amerikai hírügynökségnek elmondták, a tulajdonrész sohasem volt igazán Samalov tulajdonában, az csak addig volt a nevén, amíg a Putyin-család tagja volt. Moszkvai források szerint azért Samalovot nem nullázták le teljesen: megtarthatta azt a 4,3 százalékos Szibur-tulajdoncsomagot, amelyet még alelnöki kinevezése alkalmából, bónuszként kapott, s melynek értéke eléri a félmilliárd dollárt.
Samalov és a Szibur-részvények adásvételében résztvevő többi személy viszont könnyen bajba kerülhet: mivel egyértelműnek tűnik, hogy az ügyletek közvetlen kapcsolatban állnak a Putyin-családdal, az érintettek felkerülhetnek a Krím-félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai harcokba beavatkozás miatt Oroszország ellen elrendelt amerikai pénzügyi szankciók újabb körébe. A célszemélyek ugyanis azok az üzletemberek, akik amerikai értesülések szerint intézik Putyin és családja üzleti ügyeit, s már büntetőintézkedések sújtják, Timcsenkót, s elemzők szerint most felkerülhet a listára Samalov és Mihelszon is, aki közben – 18,4 milliárd dolláros vagyonával – megszerezte a leggazdagabb orosz címet is.
A szankciók és a különféle bűnügyi vizsgálatok – és nem csak az amerikaiak – a jelek szerint lassan elérik az összes Putyin-közeli oligarchát. Tavaly novemberben az egyik „fenegyereket” Szulejman Kerimovot vették őrizetbe Nizzában pénzmosás vádjával, decemberben pedig a Mihail Fridman és Pjotr Aven többségi tulajdonában lévő Alfa Bank hollandiai leányvállalatának irodáiban tartottak házkutatást a rendőrök. Egy másik oligarcha, Mihail Prohorov Ciprusban járt pórul: a 9 milliárd dolláros vagyont felhalmozott üzletembernek 23 számlája sült be a ciprusi FBME bankban, miután a szigetország hatóságai felfüggesztették a pénzintézet működési engedélyét. A döntést az után hozták meg, hogy az amerikai hatóságok megállapították, a bank gyanús pénzügyi műveleteket hajtott végre.
Amerikai források szerint az ismert oligarchák – például Vagit Alekperov és Leonyid Fedun, a Lukoil fő tulajdonosai – nevét tartalmazó listára hamarosan felkerülhet Dmitrij Ribolovljev, és Viktor Vekszelberg is. Utóbbi arról vált igazán híressé, hogy Putyin sürgetésére 2004-ben több mint százmillió dollárt fizetett kilenc Fabergé-tojás megvásárlására. Míg Putyin az akarta, hogy az 1917-es forradalom előtt Szentpéterváron készült ékszer-remekművekből minél több kerüljön vissza Oroszországba, a Moszkvában akkor terjedő vicc szerint Vekszelberg csak azért vásárolt be, mert félreértette feleségét, aki azt kérte tőle, hazafelé hozzon néhány tojást.
A szankciós lista várható bővítése azt jelenti, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező orosz oligarcháknak most már a felét sújtják különféle büntetőintézkedések, így egyre inkább egyértelművé válik, hogy a nemzetközi üzleti életben már komoly hátrányt jelent a Putyin-hoz való közelség. Ezt maga az orosz államfő is érezheti, nem véletlen, hogy egy hónappal ezelőtt újra – egy év alatt már harmadszor – meghívta a leggazdagabbakat a Kremlbe: Putyinnal szemben 213 milliárd dollárnyi vagyon foglalt helyet, s az államfő állítólag azt kérte, a márciusi elnökválasztás előtt a gazdasági elit tagjai erősítsék meg a Kreml iránti hűségüket.
A hűségnek pedig ára lehet: nem kizárt, hogy a külföldre menekített vagyonukért aggódó, magukat egyre inkább célkeresztben érző oligarchák azt kérték, hogy a választás után Putyin javítson Moszkva és a Nyugat kapcsolatain. Erre utal az, hogy év végi nagy sajtókonferenciáján Putyin – szokásától eltérően – külpolitikai kérdésekben feltűnően visszafogottan nyilatkozott.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
