Az egészségügyi beszállítók egy része kartellbe tömörülve zsírozhatta le egymás között egy több tízmilliárdos EU-s pályázat pénzeinek szétosztását – írja a 444.hu.

2015-ben a kormány EU-s forrásból elindított egy KEOP-pályázatot MR-, CT- és röntgengépek beszerzésére, amelynek során egy nyilvánosan elérhető összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot, a kozbeszerzes.hu-n pedig 206 ehhez kapcsolódó szerződés szerepel, ezek összértéke 32,7 milliárd forint.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) viszont már 2016 áprilisa óta vizsgálódik az ügyben, a gyanújuk szerint ugyanis

2015 második felében az egészségügyi piacon tevékenykedő nagyobb cégek képviselői többször is összegyűltek az egyik Frei Caféban Budapesten, hogy egyeztessenek a pályázatokról, a GVH szerint pedig ezeken az egyeztetéseken dőlt el, melyik kórház melyik pályázatán melyik cégnek milyen ajánlattal kell nyernie.

A GVH vizsgálatának határideje 2018. május 5., de még ekkor is dönthetnek a hosszabbítás mellett. A 444.hu-val most csak annyit közöltek, hogy egy rendkívül bonyolult ügyről van szó, amelyben sok vállalkozást érintett, rengeteg tanút kell meghallgatniuk, több vállalkozás pedig nem nagyon akar együttműködni velük.

Két gyanúsított, jó fideszes kapcsolatokkal

A GVH egyik 2016-os végzése szerint viszont a kartell koordinálásával két személyt gyanúsítanak. Közülük az egyik dr. Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban köztársaságielnök-jelöltként emlegették, míg maga Maróth Gáspár az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt.

Maróth emellett 2000–2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkára, majd 2001 és 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője, most pedig a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, a pályázat idején pedig a kartellvizsgálatban érintett, több beszerzésen is nyertes VMD-cégcsoport vezetője volt. A VMD egyik közvetett tulajdonosa emellett Kertész Mariann, aki Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának felesége.

Homolya évek óta részt vesz az EU-s pénzek elosztásában, 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, majd a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását. Később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját. 2017-től pedig ő az NFM közlekedéspolitikai államtitkára. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF egyébként már korábban kimondta, hogy Homolya céges érdekeltségei összeférhetetlenek az EU-s pénzosztó intézményekben betöltött szerepével.

Maróth Gáspár emellett a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, de amikor a Jobbik 2016-ban rákérdezett a posztjára, Simicskó István miniszter a GVH-eljárás ellenére is azt írta vissza, hogy Maróthtal nincs semmilyen probléma. Maróth egyébként azt mondta a 444.hu-nak, hogy őt nem is kereste a GVH, és hogy ő nem szervezett semmilyen kartellt.

A GVH által gyanúsított másik személy a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor, aki az elmúlt években azzal házalt egészségügyi cégeknél, hogy ő Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa, és hogy Orbán Viktornak is tanácsokat ad, a Magyar Idők korábbi kérdéseire viszont tagadta, hogy valaha fideszes kapcsolataira hivatkozott volna. Harmat és Zombor nem reagált a 444.hu kérdéseire.

Kartell, túlárazás, visszacsorgatás

A pályázatnál a kormány sürgette a kórházakat, hogy minél előbb költsék el az elnyert pénzt, holott több gyártó is jelezte, nem tudja ilyen hamar teljesíteni a vállalásait. Volt olyan pályázat, ahol a beszállító egy bizonyos típusú CT-t ígért, majd mikor kiderült, hogy az adott gyártó nem tudja időre leszállítani a gépet, egy másik gyártó más paraméterekkel rendelkező gépét szállították le a kórháznak.

A GVH által vizsgált 21 cég között vannak olyanok, amelyek a 2015-ös KEOP-os pályázat miatt léptek be az orvosdiagnosztikai műszerek piacára. A HOGE Orvosi Műszer Kft. például korábban főleg sterilizálóberendezésekkel foglalkozott, 2015-ben azonban több, a pályázathoz kapcsolódó közbeszerzésen is nyertes ajánlattevőként jelent meg. A cég árbevétele stabilan 1-3 milliárdról ugrott 2015-ben hirtelen 11 milliárdra, azóta pedig újra visszaesett. A Maróth Gáspár által vezetett cégnek, a VMD-nek 2015-ben az addig stabil 1-2 milliárdról 10 milliárd fölé ugrott az árbevétele, majd 2016-ban félmilliárd alá süllyedt.

A GVH gyakorlatilag az összes nagyobb iparági szereplővel szemben megindította az eljárást: a Siemens Healthcare Kft., a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft., a PHILIPS Magyarország Kft., a Variotrade Kft., a HOGE Orvosi Műszer Kft., a Premier G. Med Kft., a Med&Trade Co. Bt., a INNOMED MEDICAL Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zrt., a Getronics Magyarország Informatikai és Kommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Kft., a PASCAL TEAM Kereskedelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft., a Silver Wood - IT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a MEDIMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a MEDI-CONT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a VMD Kórház Technológiai Zrt., a Novelmedix Zrt., az Artmed Kft., a Euromedic Technology Kft., a EUROMEDIC DENT Kft., a Medirex Zrt., a Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft., a Chemium Kereskedelmi, Szolgáltató és Gyártó Kft. ellen egyaránt megindult az eljárás.

A GVH gyanúja szerint Harmat Sándor azt kérte a cégektől, hogy kössenek tanácsadói szerződést a Chemiummal, és ennek fejében ő beveszi őket a szerveződő kartellbe (bár az említett cégek között ezt nem mind tette meg). A pályázathoz kapcsolódó közbeszerzések nyertes ajánlatainak nagyobb része túlárazott volt, a 444.hu forrásai szerint pedig a kartellben részt vevő cégeknek nagyjából 20 százalékot kellett visszaosztaniuk azért cserébe, hogy részt vehettek az egyeztetéseken, a pályázaton leadott ajánlataik esetleges ezen felüli túlárazásával keresett pénz pedig náluk maradhatott.

A lap számításai szerint így összesen legalább 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe.

A minisztériumokban tagadnak

A lap úgy tudja, Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárt már meghallgatta az ügyben a GVH, és ő tagadta, hogy a kartell szervezői közül bárkit is ő bízott volna meg, vagy hogy a tudtával történt volna a visszaélés. Zombor egyébként épp a pályázatok idején mondott le az államtitkári posztról, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoztak a KEOP-os pályázatok.

Az NFM a lapnak azt mondta, nincs tudomásuk arról, hogy meghallgattak volna-e tőlük bárkit is a GVH-tól, és hogy nekik semmilyen ráhatásuk nem volt a kórházak és a beszállítók közötti szerződésekre, sőt ezekhez a kórházi közbeszerzésekhez csak a fenntartó, azaz az Emmi felügyelete alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ engedélye kellett, a Fejlesztési Minisztérium pedig később csak a pénzt adta a kórházaknak, mással nem is foglalkozott. A 444.hu forrásai szerint viszont az NFM-nek ennél nagyobb ráhatása volt a pályázatokra.