Meglepetésszerűen érkező több százezer forintos számlával, hetekig tartó bürokratikus útvesztővel találkozhatnak azok, akik nem figyeltek eléggé a közművekkel kapcsolatos papírmunkára. Náluk rosszabbul csak azok járnak, akik a tévé- vagy internetelőfizetésük miatt kerülnek bajba.
Több százezer forintjába került egy lakástulajdonosnak a figyelmetlensége, ráadásul évekkel az után, hogy eladta az ingatlanját. Azt gondolta ugyanis, hogy elég elintézni a lakás átadásának papírmunkáját – majd meglepődött, amikor hivatalos felszólítást kapott, hogy fizesse ki a közműtartozást, amit az új lakók halmoztak fel. Nem volt mit tenni, hiába került az ügy bíróság elé, fizetnie kellett.
Ekkora hibába kevesen futnak bele, az mégis meglepetés lehet többeknek: hiába adta el valaki a lakását, attól a közműszámlák még az ő nevére fognak érkezni. Nem mentség az sem, ha a lakás tulajdoni lapján már az új tulajdonos neve szerepel. Egy lakásvásárlás minden bürokratikus nyűglődéséhez képest már apróságnak számít, hogy a közműveket külön át kell íratni, de mivel mindegyikhez máshova kell elmenni, a nyitvatartási idők pedig nem túl barátiak, érdemes néhány extra szabadnappal készülnie annak, aki azt szeretné, hogy a volt lakásában már ne az ő nevén legyen a villany-, a víz- és a gázóra.
A legtöbb szolgáltató 15 napot hagy az adásvétel után arra, hogy az új tulajdonos nevére írják át a mérőórákat – a kivétel a Fővárosi Vízművek, valamint az Alföldvíz, ott 30 nap van a bejelentésre. (Ha ezt elmulasztják, akkor kaphatnak bírságot is, de ennek az elrettentő ereje nem túl nagy, a legtöbb szolgáltatónál még akkor is csak 10-15 ezer forintot kell befizetni, ha már egy éve nem szóltak a változásról.) Általában annyit kérnek, hogy az eladó és a vevő írjon alá egy nyilatkozatot a mérők átadásáról, illetve mutassák be a lakásvásárlásról szóló szerződésüket és egy friss tulajdoni lapot. Az Elmű-Émásznál kérnek ennél többet is: ott a régi tulajdonosnak fel kell mondania a szerződését, az újnak pedig kötnie kell egy sajátot.
Legalább a bekötés ingyen van – nagyjából |
Tavaly nyár óta ingyenes a közművek bekötése, legalábbis elvileg. Valójában csak a legfeljebb 4 m3/óra teljesítményű gázórák, a 32 amperes villanyórák és a 32 mm-es vezetékhez kötött vízórák esetében él ez a lehetőség, igaz, ez azért azt jelenti, hogy a legtöbb lakásnál és családi háznál tényleg nem kell fizetni magáért a bekötésért. (Az eredeti terv a villanyórák esetében 16 amperről szólt, de többen figyelmeztettek, hogy ez azt jelentené: egy régibb mosógép és egy mikró, valamint egy számítógép ekkor már nem mehetett volna egyszerre.) A telekhatáron belül a mérőig vezető szakasz kialakítását, valamint az üzemeltetését viszont már a tulajdonosnak kell állnia. Jobb esetben ez csak néhány tízezer forint költséget jelent, de akár több százezres tétel is lehet. |
Nem könnyű az örökösöknek
Nagyon sokan akkor kerülnek bele egy jókora bürokratikus útvesztőbe, amikor lakást örökölnek. Volt például olyan eset, amikor egy lakástulajdonos halála után a két gyerekének 50-50 százalékos tulajdonába került az ingatlan, majd ők úgy döntöttek, hogy eladják, viszont csak ekkor derült ki, hogy a mérőórák még mindig a már hónapok óta halott férfi nevén vannak. Végül az örökösök kénytelenek voltak kifizetni elhunyt apjuk tartozásait.
Ez persze még mindig az egyszerűbb helyzetek közé tartozott, sokkal bonyolultabb gyakran a feladat, amikor nem közmű, hanem tévé-, internet, vagy telefonelőfizetés átíratását kell intézni. Korábban többekkel is megtörtént például, hogy a szüleik halála után tovább kellett fizetniük a számlákat, mert a hűségszerződés még nem járt le. Az ilyen ügyek kapcsán az NMHH évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a szerződés ilyenkor automatikusan érvényét veszti, kötbért a cég nem kérhet – arra mégis többen panaszkodtak, hogy a szolgáltatók kiküldtek csekkeket az elhunyt nevére. Ilyen helyzetben nincs más megoldás, az örökösöknek jelezniük kell, hogy ezt nem fogják kifizetni. A szolgáltatóknál abban lehet csak eltérés, hogy a halál napjával veszti-e érvényét a szerződés, vagy akkor, amikor a halotti bizonyítványt bemutatják az ügyfélszolgálaton.
Lemondaná a szolgáltatást? Nem lesz egyszerű
Sokan akkor vállalnak jókora kálváriát, amikor megpróbálnak egy szolgáltatást lemondani. A közműveknél persze ez elég ritka helyzet, de a tévé- vagy internetelőfizetéseknél annál gyakoribb. Ráadásul amíg egy mérőórának a közműszolgáltató a tulajdonosa, egy router vagy egy set-top box jogilag is az előfizetőé. Ha lemondja a szolgáltatást, akkor elvileg egyszerű a helyzet: nincs más dolga, mint visszaküldeni ezeket a tárgyakat a cégnek. A valóság azonban sokkal problémásabb lehet.
Sokakkal megtörtént már például, hogy hónapokkal a szerződésbontás után kaptak jelzést: valamit állítólag nem küldtek vissza, a szolgáltató pedig kiadta a tartozást egy behajtócégnek. Akad olyan ügyfél is, aki a költözésekor mondta fel a szerződését, majd jó egy évvel később keresték a végrehajtók egy router miatt – ő egyébként állította, hogy azt is visszaküldte szabályosan, de ezt nem tudta igazolni. Mint kiderült, hónapokon át a volt albérletének postaládájába dobálták be az értesítőket a tartozásáról, ott viszont az új lakó nem reagált, hiszen a levelek nem az ő nevére jöttek.
A legtöbben elég naivak voltak ahhoz, hogy ne készítsenek tételes elszámolást mindenről, amit visszaküldenek a volt szolgáltatójuknak. A cég pedig hiába írná le a tartozást egy postai igazolás bemutatása után, ajánlott küldeményként feladni nem elég a dobozt, hiszen ennek a papírjaival nem lehet azt igazolni, hogy mi volt benne. A legtöbb esetben nincs más megoldás: le kell nyelni az 5-10 ezer forintos bukást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.