Vezető anyagban mutatja be a Financial Times a magyar kormánypárt körüli üzletemberek gazdagodását.
Orbán Viktor oligarchái: egy új elit emelkedik fel Magyarországon – ezzel a címmel hozott le vezető anyagot a Financial Times az új magyar multimilliárdosokról. A lap megszólaltatott több magyart is, közülük Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora lephette meg a legtöbbeket. Lánczi ugyanis, akit a cikk a Fidesz nem hivatalos ideológusának nevez, olyat mondott, amit eddig csak lelkes ellenzékiektől hallhattunk: akikről szó van a cikkben, azok valóban oligarchák, de ez nyíltan vállalt politika, ez az, amit a kormány akar. (Lánczi korábban ezt idehaza már kifejtette: "amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája", részletesebben pedig ebben a HVG-portréban.)
Azt is hozzátette: ugyan Orbán nem mondta ezt ki, de valószínűleg bátorítja vagy megengedi, hogy bizonyos magyar üzletemberek nagyon meggazdagodjanak, hogy ők alkossák a magyar középosztály csúcsát.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy az illetők valóban a középosztályhoz tartoznak-e. A cikk részletesen bemutatja a Felcsút környéki hatalmas fejlesztéseket, a gázszerelőből lett Mészáros Lőrinc felemelkedését – nem hagyhatták ki azt sem, hogy Mészáros azt mondta magától, talán okosabb Zuckerbergnél. De hosszan írnak Simicska Lajos felemelkedéséről és kegyvesztetté válásáról, Andy Vajna, Tiborcz István és Garancsi István nagy üzleteiről is. Azt is hozzáteszik: legnagyobb részben EU-s pénzekből gazdagítják a kormány klientúráját.
A Financial Times megkereste a magyar kormányt is. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak, „egyszerűen nem igaz”, hogy igazságtalanul sok állami megrendelést adtak volna a Fidesz-közeli vállalkozóknak.
Good morning New York. While you were sleeping this was one of our most read stories https://t.co/nmGjzNz3Tu
— Financial Times (@FinancialTimes) 2017. december 21.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.